Blogbazár
Kaltenbach Jenő: Válaszút

A világ valóban válaszúthoz érkezett. A liberális demokrácia valóban válságba került. A kérdés az, merre tovább?

Erre kétféle válasz körvonalazódik
Adva van az Orbánok csoportja, akik a renacionalizálódást tartják a megoldásnak, látszólag a nemzeti szuverenitás visszaállítását akarják. Most tekintsünk el attól, hogy ez a mára abszolút globális világban mennyire lehetséges. Semennyire, és ezt Orbán is tudja. Nem is az a célja, hogy visszaállítsa a nemzeti önállóságot. Illetve, a nemzeti önállóság alatt a saját „önállóságát” érti, azt, hogy ő és klikkje sajátíthassa ki a javakat, fosztogathassa a lakosságot, ebbe ne szóljon bele senki. Ebből a szempontból Orbán sokkal „liberálisabb”, mint azok, akik ellen uszít.
Orbán „liberalizmusa” azt jelenti,
hogy azt tehesse, amit akar, ebben semmi ne korlátozhassa. Sem a globálisan elfogadott szabályok, sem a hazai intézmények. Ezt nevezi ő illiberális demokráciának.
Átmeneti sikerét annak köszönheti, hogy a liberális demokrácia intézményrendszere valóban világszerte megbicsaklott, de nem az orbánok miatt, hanem azért mert a tőke, a mesés vagyonok felett rendelkezők le akarnak rázni magukról mindent, ami a hatalmukat korlátozza.
A demokrácia uralmát, a pénz uralmává akarjak tenni
Legfőbb bizonyíték erre a széles körben elterjedt adócsalás. Ennek létezik egy illegális fajtája. Becslések szerint a cégek világszerte a befizetendő adó mintegy 25%-át csalják el, anélkül, hogy szankcionálnák őket. A másik, a „legális” változat, amikor kilobbizzák, hogy olyan jogszabályok alkottassanak, amelyek felmentik őket mindenfajta adókötelezettség alól. Így jönnek létre az un. „adóparadicsomok”, ahová a nagy adócsalókat bejegyzik, így kibújva az adókötelezettség alól. Az olyan világcégek mint pl. a Google, vagy az Amazon mesés nyereségüket szinte teljes adómentességüknek köszönhetik.
Manapság valóságos verseny folyik
azért, hogy melyik ország asszisztál jobban ehhez. Ahol még léteznek a liberális demokrácia intézményei, a szabad sajtó, a független bíróságok, ott ez kevésbé működik. Ebben a banánköztársaságok és az illiberálisok járnak élen. A nemzetközi tőke egyre inkább kivonja magát minden demokratikus, azaz az emberek érdekeit szolgáló kontroll alól, miközben az általuk teremtett érték eltörpül a nyereségük mellett.
A jelenség ellen nem lehet a „nemzeti szuverenitás” eszközeivel fellépni. Az orbánok nem is akarnak, ők csak a jelenséget „renacionalizálni” akarják, ami csak súlyosbítja a problémát, mert maguk a folyamatok végképp kontrollálhatatlanná válnak.
A liberális demokrácia válságára
éppen ezért nem a nemzeti önállóság hazugsága a válasz, hanem éppen ellenkezőleg, olyan nemzetközi intézményrendszer létrehozása, amely a pénz hatalma helyett az emberek hatalmát, azaz a valódi demokráciát állítja helyre. Vannak is erre kísérletek. Ilyen pl. az Európai Ügyészség, nem véletlen, hogy az Orbán rezsim tiltakozik ellene.
Szerző
1 Comments
Leave a Reply
Leave a Reply
Friss
- Ifjabb Lomnici közérthetőre egyszerűagyúsította az amúgy sem túlbonyolított Zenelszkij-Magyar Péter alázást
- Testvérvároskodunk? Kovács Gergely újítása a Hegyvidék-Felcsút kerület-falu rokonítás…
- Szenvedélyes nyári fordulatok: ezekre a csillagjegyekre új szerelem vár!
- Várkonyi Andrea levédésre érett félmondata: „…teljesen el van veszítve a fókusz…”
- Tarjányi Péter: miben csúsztanak Orbánék?
- Amit Hadházy Ákos a Rogánnéknak, Matolcsynénak és Orbán Ráhelnek köszönhet….
- Kuncze Gábor: a rendőrségnek van egy „énje” és van egy „felettes énje”
- Havas Henrik kis nyári elégtétele: az aranyszínű gomb Acapulcoban
- Messze még a kánikula vége, de még mennyire + orvosmereorológiai figyelmeztetés
- Amíg Ön aludt: Budapestnek lett költségvetése és jelentős megszorításokról döntött a kormány
Marta Brash
2020.01.12 12:11 at 12:11
Kaltenbachk, ma nem mondtal semmit, pedig mindig jo szoktal lenni,…:)