Borítékolható volt, hogy a szavazás előtti hét a visszalépések hete lesz. Egy olyan ellenzéki tötymörgés után, amikor évekig egymást akarták leváltani a pártok prominensei, és egy olyan választási törvény árnyékában, amely csak a közös indulásnak kedvez. Szóval, várható volt. A kedves szavazó meg menjen a fenébe. Gondolom.
Állatorvosi paripaként meg itt van a Budapest 1. választókerületében, a Belváros-Várnegyedben lezajlott visszalépősdi. Órákon belül kiderült, hogy a párbeszédesként nevezett V. Naszályi Márta visszalép az LMP-s Csárdi Antal javára. Az MSZP ülése után kiszivárgott hírt Karácsony Gergely először cáfolta. Majd, közvetve, mégis megerősítette. Az ügy szépséghibája, hogy a Facebook-on alig valamivel Karácsony megerősítő bejelentése előtt maga az érdekelt minősítette kacsának a visszalépéséről szóló hírt.
Személy szerint, mert nem ott szavazok, csak közvetve érint ez a cirkusz. Annyiban, hogy az ellenzék a még megmaradt hitelességét is igyekszik lábon lőni. Ha pedig igyekszik, akkor lehetőleg gépfegyverrel. Mert igazán kár lenne félmunkát végezni. Egy futó sántaság még talán nem erősíti meg biztosan a Fideszt a hatalomban. Ahogy 2014-ben is szinte előre megfontoltnak érződött a bukás szándéka. Ennyire hülyén kommunikálni ugyanis spontán aligha lehet. Amennyiben élünk a feltételezéssel, hogy nem nyáladzó idióták ülnek a pártok vezetésében.
Mindenesetre, időszerű lesz könyvet írniuk. Mondjuk azzal a címmel, hogy „Választásvesztés for Dummies”.