„Kár, hogy nem figyeltem jobban”, avagy így spóroltak szüleink, nagyijaink ínséges időkben!

Azt hittük, ez már a múlt, letudtuk, de manapság jól jönne az a temérdek fifika, amire gyerekként hallottunk a felmenőktől és amire egyáltalán nem figyeltünk, hiszen „az már olyan régen volt”, meg „had meséljen a nagyi….”.

Aztán tessék!

A HVG felhívást tett közzé, amiben arra kérte olvasóit, hogy próbálják felidézni, hogy nagyszülei hogyan takarékoskodtak a családi erőforrásokkal. A jelentkezők olyan korok tanulságait idézték meg, amikor nem volt ciki a zsíros és a vajas kenyér, bevett volt, hogy a dolgokat nem megvették, hanem kölcsönkérték, és nem volt kidobott étel.

2022 Magyarországán újra aktuális a nagyi-praktika….

Válságok, katasztrófák, élhetetlennek tűnő, mégis átélt időszakok a szüleink, nagyszüleink generációinak már kijutottak, létezik tehát egy felhalmozott tudás, amely sok vészhelyzetre ad megoldást. Ez a fajta tudásmegosztás a közösségi oldalakon is beindult, megy az ötletelés, a kibeszélés, a szembenézés, a szelektálás az igények és a szükségletek között. Nézzük, mire emlékeztek az olvasók!

„47 évesen, elvált szülők gyerekeiként jónéhány spórolós trükkön volt „szerencsém” felnőni a testvéremmel. Alap volt, hogy a napot a fűtött konyhában töltöttük, csak estére melegítették be a szobát, ágyba bújáskor pedig lezárták. Reggel a jó meleg tea felmelegített. A gyerekek egymással fürödtek, illetve egymás vizében. Kézmosáshoz nagymamám kis lavórt tett a hokedlire, törölközővel, nem lehetett folyatni a vizet. Mosás csak hétfőn volt nálunk. Szombaton azért volt leves és kalács, mert a sparhelt be is fűtötte a teret. Gyakran ettünk szalonnát, héjában főtt krumplit vacsorára – laktató, olcsó volt. Újságpapírral és ecetes vízzel tisztítottuk az ablakot.”

Rengeteg befőzés ment nyáron, hogy télre spóroljunk. Illetve volt konyhakert, a sárgarépától a zelleren át a kaporig minden volt benne. Locsoláshoz az utcai kútról hoztunk vizet kannákban, vödörben. Mi, gyerekek egy fagyit kaptunk kisiskolásként, kiskanállal szépen elosztva ettük. Testvérként sose kaptunk két dolgot – mindig egyet, és el kellett osztani: csokit, gyümölcsöt….”

Másikuk….

„Ha nem ettünk meg valamit, anyám átalakította: zöldborsófőzelékből zöldborsólevest csinált, kalácsmaradékokból, kakaós csiga darabjaiból pedig máglyarakást. Anyukám a száraz kenyeret textilzsákba gyűjtötte, és morzsát házilag készítette. Paradicsomleveshez a száraz kenyeret felkockázta és olajban megpirította. (…) Anyám abban a vízben, amiben fürödtünk, áztatta a ruhákat, amelyeket másnap kimosott. A kád mindig tele volt áztatott ruhaneművel. A debreceni főbérlő néni sosem használt porszívót, mindig az udvaron álló porolót használta, és ott ütötte a szőnyeget. Anyám wc-használathoz a wc-papír mellé olyan dolgokat is tett, mint a megmaradt selyemcsomagolás a virágcsokorról. Mindent eltett, hátha jó lesz valamire: celofánt a szegfűről, amit kapott, befőttes üvegeket, az ajándékokról visszamaradt csomagolást, megüresedett bébiételes üvegből fűszeres üveget csinált, szaloncukor dobozból lett a karácsonyfa díszek doboza. Rongyos ruhából portörlő lett.”

A további történeteket ide kattintva olvashatja. Ha Önnek is eszébe jutna egy, kérjük küldje el az info@varosikurir.hu emailcímre.

Friss híreink!

• Ujhelyi István: amikor a valóság nem kopogtat többet, hanem egyszerűen berúgja az ajtót
  Megosztás A közigazgatás egy hivatás, amelynek alapja a politikai semlegesség és a szakmai lojalitás – ezt még Gulyás Gergely nyilatkozta egy interjújában majd egy évtizede. Pontos mondat, azonban a szókapcsolatok mintha az utóbbi időben felcserélődtek volna a kormányzati fejekben és immár „politikai lojalitásra” és „szakmai semlegességre” gondolnának a közigazgatásban dolgozók esetében – kezdte szokásos vasárnapi… Read more: Ujhelyi István: amikor a valóság nem kopogtat többet, hanem egyszerűen berúgja az ajtót
• Vasárnapi (cseppet sem) ünnepélyes gondolatok egy pici országból
  Megosztás Ezen a héten, nem sokkal karácsony ünnepe előtt ez a pici ország megint kitett magáért, csak a szépség és együttműködés számított. Ja nem, hanem az egymásnak ugrás, hazudozás, pofon, pofon hátán. Hol élünk? „Berki Mazsi nem kegyelmezett”, Brass Bence a Vígszínház művésze „véresre verte ellenfelét” pattogtak hétfőn kora reggel szemembe a bulvárnál bulvárabb cikkcímek… Read more: Vasárnapi (cseppet sem) ünnepélyes gondolatok egy pici országból
• Vidéki prókátor: Lázár, a Fidesz Gyurcsánya?
  Megosztás Vidéki prókátor néven Facebook-oldalt indított a kegyelmi ügyet robbantó vidéki ügyvéd. Vasárnapi írásának főszereplője Lázár János, a „patológiás mértékű ambicionizmustól fűtött túlmozgásos PR-politikus”, aki sokban hasonlít Gyurcsány Ferencre. „Lázár János különös gondot fordít arra, hogy szavaival és tetteivel folyamatosan témát adjon a sajtónak Szívesen és sokat beszél, megszólalásainak a „kórustól” eltérő, egyedi tartalmat igyekszik adni, vagyis egyértelműen… Read more: Vidéki prókátor: Lázár, a Fidesz Gyurcsánya?
• Szanyi Tibor: kracsun = karácsony? – Úgy látszik, a jó hírek csak nem akarnak Orbánhoz kötődni
  Megosztás Kracsun, ez a szláv eredetű szó “átlépőt” jelent, vagyis innen ered a mi karácsony szavunk. A földkerekség szinte összes népe és vallása megemlékezik a december 21-e körüli napokról, tekintettel arra, hogy innentől kezdve egyre több a fény, s a rossz dolgok úgy-ahogy a múlt ködébe vesznek. Optimista ez az ünnep Talán keresztény olvasóim sem… Read more: Szanyi Tibor: kracsun = karácsony? – Úgy látszik, a jó hírek csak nem akarnak Orbánhoz kötődni
• Orbán Viktor szerint “Brüsszel” Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
  Megosztás A címben kiemelt Orbán Viktor  mondat az egész szombati, “sajtótájékoztatónak” hazudott szemérmetlen műsornak alighanem legaljasabb, gyalázatosan uszító részlete. El nem tudom képzelni, hogyan lehet ezek után Brüsszelben Orbánra mosolyogni, parolázni vele – sajnos, nálunk még sokan ünneplik. De akik mosolyognak és szavatolnak, legalábbis pszichikai bűnsegédek. Az egész cécó borzasztóan kínos volt Orbánia miniszterelnöke a… Read more: Orbán Viktor szerint “Brüsszel” Magdeburgot akar csinálni Magyarországból