Kerítésen túl

Fontos! Készek feladni a lengyelek a költségvetési vétót! – Orbán lesz a „Visegrádi egyek”?

2020.12.03 20:31

Megosztás

Kész feladni a vétóját mind a 2021-2027-es költségvetés, mind a helyreállítási alap terén Lengyelország, ha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletről kiad egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot az Európai Bizottság és azt az állam- és kormányfők is támogatják a jövő heti EU-csúcson – jelentette be uniós illetékesekkel folytatott csütörtöki tanácskozása után este a lengyel miniszterelnök-helyettes.

Jaroslaw Gowin az Európai Bizottság illetékeseivel folytatott brüsszeli megbeszélése után

a Reuters tudósítása szerint azt mondta:

belátják, hogy a költségvetési vétó a szándékaikkal ellentétesen mind Lengyelországnak, mind az EU többi országának anyagilag is kárt okozna és ezt nem szeretnék.

Azt is mondta:

ha már tényleg nem lehetséges megváltoztatni az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet (márpedig a jelek szerint nem lehet, mert azt se az Európai Parlament, se a többi 25 tagállam nem akarja), akkor megelégszenek egy olyan jogilag kötelező érvényű deklarációval a Bizottságtól, ami rögzíti, hogy csak az EU-s pénzekkel összefüggésben és csak objektíven lehet használni a mechanizmust és elvárják azt is, hogy ezt a deklarációt erősítsék meg az állam- és kormányfők is a jövő heti EU-csúcson.

A jogállamisági mechanizmus konkrét 21 oldalas rendelettervezetéről

a Portfolio írt először részletesen november 6-án, ez itt érhető el és erre hivatkozva jelzett politikai vétót november 16-án a magyar és lengyel nagykövet az uniós büdzséről és helyreállítási alapról szóló állásfoglalások során. Ezt azért tették, mert a szigorúra sikeredett jogállamisági mechanizmushoz elég a tagállamok minősített többségének támogatása (legalább 15 tagállam, amelyek az együttes lakosság legalább 65%-át képviselik), így több mint 20 tagállam egyértelmű támogatása miatt könnyen leszavazták volna a magyar és lengyel párost a formális szavazás során. Ezt a két másik, egyhangúságot igénylő rendeletnél a vétóval akarták megakadályozni és fel akarták puhítani a jogállamisági mechanizmust.

Ennek érdekében

előbb november 24-én Budapesten elfogadott a két kormányfő egy kétlépcsős nyilatkozatot a patthelyzetből való kiútként, ami a mechanizmus jelentős felpuhításának és a jövő ködébe vesző elfogadásának célját tartalmazta a vétófeladásért cserébe. Ezt lényegében visszautasította a német soros elnökség, illetve a többi 25 tagállam és az Európai Parlament, így november 30-án Varsóban találkozott ismét a két kormányfő, hogy egyeztessék a stratégiájukat. Aznap Angela Merkel német kancellár arra szólított fel, hogy minden érintett félnek engednie kell valamennyit, mert különben nem lehet megoldani a „kör négyszögesítését”, azaz kompromisszumra van szükség. Ezután az utóbbi napokban intezív tárgyalások zajlottak, miközben Brüsszelben olyan hírek szivárogtak, hogy milyen megoldás segítségével haladna tovább a közösség a lengyel-magyar vétó megmaradása esetén.

Ezek a tárgyalások azonban a jelek szerint meghozták a fenti bejelentésben szereplő változást.

Egyelőre nem tudni, hogy a ma esti lengyel jelzés melyik oldal számára jelent (jelent-e és ha igen, érdemi, vagy csak szimbolikus) engedményt a vétóvitában. A bizottsági magyarázó deklaráció tartalma és annak konkrét hatása (a rendelettervezet alkalmazhatóságát mennyiben korlátozza már 2021 elejétől) nem ismert.

Mivel a múlt csütörtöki budapesti nyilatkozat alapján magyar és a lengyel kormány szorosan együttmozog a vétó kérdésében, és bármelyikük elutasít olyan megoldást, ami a másiknak nem megfelelő, így a fenti határozott lengyel jelzésből az következik, hogy a magyar kormány is megváltoztatja a vétóbeli álláspontját.

VIA Portfólio