Ez a nap
Kétmillió alulfizetett
Javulnak a foglalkoztatottsági mutatók, ám a dolgozók fele alulfizetett, csupán a legkisebb kötelező bért vagy annál alig többet kap munkájáért.
A KSH ugyan havonta közli az átlagbér összegét, ám az messze nem a valós helyzetet mutatja, hiszen néhány kiugró fizetés rögtön megdobja az átlagot, ami azonban a dolgozók többsége számára csak vágyálom marad.
Az átlagbérnél valójában kevesebbet keres a dolgozók kétharmada – mondja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A valós fizetési viszonyokhoz közelebb állna a bérek medián értéke, ami úgy jön ki, hogy a kereseteket sorba rendezik, a középen lévő medián összegnél pedig a dolgozók fele kevesebbet, másik fele többet keres. Ez kutatások szerint az átlagkeresethez képest 20 százalékkal alacsonyabb értéket mutat: a most nagyjából 310 ezer forint körüli átlagbérrel számolva tehát 250 ezer forint körüli összegre jön ki.
Ilyen adatokat azonban a KSH nem közöl, mint ahogyan a legkisebb béreken foglalkoztatottak számát sem. Kordás László emlékeztetett: egy 2014-es európai bizottsági ajánlás szerint az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek nemekre és bérkategóriákra lebontva kellene fizetési adatokat szolgáltatniuk, ám a kormány az ehhez szükséges cselekvési tervvel adós maradt.
A szakszervezeti szövetség saját felmérése szerint ráadásul a munkavállalók 51 százaléka éppen annyit keres csak, hogy a napi szükségleteit fedezni tudja, de egy váratlan kiadás már problémát jelentene. Egészségmegőrzésre, pihenésre nem tudnak költeni, megtakarításuk nincsen, a nyugdíjas évekre nem tudnak félretenni. Ezek a dolgozók Kordás László szerint a minimálbért, a bérminimumot, illetve az akörüli összegeket kereső emberek körét nagyjából lefedik, vagyis bátran állítható, hogy a 4,4 millió foglalkoztatott fele, több mint 2 millió ember csak a kötelező legkisebb bérek összege körüli fizetést kap.
(Forrás: Népszava)
Szerző
