Nem titok, hiszen már meg is írtam, az én 15. évét taposó keverék (leginkább erdélyi kopó) kutyám, Bonifác, az Illatos útról került hozzám, hat hónaposan. Kutya-ügyben ez volt életem legjobb döntése, habár a kezdő lépést ő tette meg, amikor kiválasztott: ugatott a ketrecben, odamentem, megsimogattam és ő képen nyalt. Kiválasztott…


Nem ők akartak ide születni…

Állatvédelmi szervezetek becslése szerint hazánkban körülbelül kétmillió kóbor kutya él, főleg a városok peremterületein. A macskák számát a kertekből kijáró gazdás egyedek miatt megtippelni is nehéz, de előbbi többszöröse lehet.

Bonifác megmenekült. De évente tíz- és százezer-számra altatnak el a különböző ebrendészeti telepeken kutyákat és macskákat, csak azért, mert nincs számukra hely ezen a világon. Holott nem ők akartak ide születni.

A fáma szerint Mahatma Gandhi mondta, hogy egy nemzet nagyságát híven tükrözi az, ahogy az állatokkal bánik. No, nálunk sajnos sokan vannak, akik megunt kedvencüket kihajítják, mert gondoskodni is kell róla. És ez a jobbik eset, hiszen már sokan szörnyedtünk el a napvilágra került állatkínzásokon. De ezt jobb nem is részletezni!

Fullajtár Andrea önkéntes munkát vállalt

Ám vannak olyan emberek is, akik – ha nem is tudnak kutyát, macskát örökbe fogadni – önként és ingyen segítik az ebrendészeti telepek munkáját. Számos önkéntes van az országosan ismert emberek között is.
Nagyszerű pillanatnak lehetünk részesei, amikor egy elismert művész megosztja velünk a gyerekkori állatos élményeit, gondolatait a felelős kutyatartásról, és megtudjuk azt is, hogy mit tesz személy szerint azért, hogy a legkiszolgáltatottabbaknak segítsen – írja a @takeawaydogs, amelynek legutóbbi önkéntese a népszerű színésznő, Fullajtár Andrea volt.

megosztás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét