Ki érti? – Megérteni nem kell, de adózni muszáj

Hajózni és adózni muszáj. „A legnehezebben megérthető dolog a világon a jövedelemadó. ” (Einstein) 

Jog és kötelesség

Nos, ezek után magamtól mit remélhetek? Úgy döntöttem, hogy meg sem kísérlem megérteni. Adózni állampolgári jogköröm és kötelességem. Azáltal vagyok és lehetek jó magyar honpolgára kis hazámnak, ha hagyom, hogy palira vegyenek és kellőképpen megkopasszanak. És ha én ezzel talpára állíthatom a hont, ha én fel is fordulok, úgy nosza: adóbevallok mindent!

Megérteni nem kell, de adózni muszáj!

Professzorok, mérnökök, tudósok, művészek és egyéb szellemi szabadfoglalkozásúak értetlenkednek ebben az ügyben. Szakterületeikre lebontva szerették volna értelmezni a rájuk vonatkozó szabályokat, de arra ugyan várhattak. Így tehát mindenki úgy értelmezi az adórendeletet, ahogy az neki a legkedvezőbb. Legalábbis én erre következtettem a kollégák, az ismerősök panaszos sirámait hallgatva.

Egy biztos: megérteni nem kell, de adózni muszáj! Az önadminisztrációnak se vége se hossza. Hogy az idő a legdrágább kincs? Kit érdekel? Mi, élhetetlenek, akik eddig már az üzletben elhajítottuk a számláinkat, most külön alcímek alatti borítékokban gyűjtögetjük. Vállalati sofőrök módjára, kilométerkönyvecskéket vezetünk a kocsinkon kívül. Mindenesetre jó, ha nyitott szemmel és füllel járkálunk ezentúl és tanulunk a dörzsöltebbektől, akik tudják, amit tudnak, s amit mi még nem tudunk. Mert szerintük, ha ügyesek vagyunk, mi jobban járhatunk, mint az állam. Na, ebben kételkedem, mert bizonyára ki lett ez nagyon jól találva.

Akaratunkon kívül adócsalónak minősülhetünk

A rádióban elhangzott, hogy a szakkönyvek leírhatóak az adóalapból. Mármost kinek mi a szakkönyv? Bizonyos szakterületek behatárolhatóak, de már egy újságíró, egy író, egy rendező, egy tanár, egy színész számára az egész magyar- és világirodalom szakkönyvnek számít szerintem. Heuréka! Gyarapíthatom a könyvtáramat ingyen és bérmentve, gondolom én, a kis naiv. Csak azt nem tudom, hogy miként gondolják odafent? Félek, hogy jön a pofára esés. Természetesen mi húzzuk a rövidebbet. Adócsalónak minősülhetünk akaratunkon kívül is.

Másik példa. Egy festőnek, akinek méregdrága ecsetekre, festékekre, vásznakra, ilyen-olyan tollakra, papírokra, tuskihúzókra s egyebekre van szüksége, vajon nem vethetik-e a szemére, hogy miért nem az olcsóbbat, a legolcsóbbat vásárolta? Ki és hogyan ellenőrizheti, hogy én a saját autómmal hány vidéki színházi előadást látogattam meg, ha jegy nélkül sikerült bejutnom? Feltehetik-e azt a kérdést, hogy miért vásároltam egy évben mondjuk száz videókazettát? Elhiszik-e, hogy nem csupán szórakozásból járok színházba, moziba, s olvasok, hanem mert a foglalkozásommal jár?

Mennyi az annyi?

Hány százalékot számolhatok el reprezentációs költségként? Netán tanúkkal kell majd bizonyítanom? S, ha computerrel, szövegszerkesztő programmal szeretném ezentúl írni a forgatókönyveimet, cikkeimet, s minden egyebet, mert haladni akarok a korral, nem mondja-e majd utólag valaki, hogy ha megtette eddig is egy mezei írógép, vagy egy penna, akkor minek kellett ez a befektetés? Vagy egy színésznő mennyi ruhaköltséget számolhat el próbaruhára vagy reprezentációs ruha címén ? Hogy mennyi az annyi?

Van, aki már kitalálta a módozatokat, s tudja, hogy mit, hogyan lehet abszolút legálissá tenni. Van, aki nem, csak kapkodja a fejét, s nem tudja, mitévő legyen, hiszen a nap csak huszonnégy órából áll, ha tetszik, ha nem. S közben dolgozni is kell, hogy megkereshessük az elkölthetőt. Mert, ha nincs miből, nincs mit leírni. Logikus.

Einstein sem értette

Gyűjtsd tehát szorgalmasan a villamos- és buszjegyeket, a taxiszámlákat, s egyéb számláidat, vezesd pontosan a rezsiköltségeidet, strigulázd a magán- és munkatelefonjaidat. Számold, de főként mérd ki, hogy mennyi áramot fogyaszt a hatvan wattos villanykörtéd az íróasztalod fölött. Mérj, írj, számolj szorgalmasan, akár utólag is!

De azért még időben gondoskodj egy jó ügyvédről, mert szúrópróba alá eshetsz. A honoráriumára jó, ha félreteszed a garasaidat. Nem érted? Én sem. Einstein sem értette. Ha más nem is, ez nyugtasson meg!