Kerítésen innen
Ki nyert az érvénytelen tatai népszavazással?
Az MTI beszámolója szerint érvénytelen lett a háromkérdéses helyi népszavazás vasárnap Tatán; a kezdeményezők az Avalon-csoport Öreg-tó melletti tervezett szállodaépítését szerették volna megakadályozni a Komárom-Esztergom megyei városban.
Az MTI beszámolója szerint érvénytelen lett a háromkérdéses helyi népszavazás vasárnap Tatán; a kezdeményezők az Avalon-csoport Öreg-tó melletti tervezett szállodaépítését szerették volna megakadályozni a Komárom-Esztergom megyei városban.
A nemzetinek hírügynökség hozzáteszi, hogy az előzetes adatok szerint a szükséges 50 százaléknál (10 281 fő) kevesebben, 8360-an vettek részt a népszavazáson, így a voksolás érvénytelen lett
Ez és ennyi a lényeg. Szerintük. Ugyanis az ördög a részletekben lakozik.
A Hell Energy érdekeltségébe tartozó Avalon-csoport 2020 májusában jelentette be, hogy 120 szobás, ötcsillagos szállodát építene 15 milliárd forintból a saját tulajdonában lévő telken, az Öreg-tó partján. A beruházók szerint a városnak 100 millió forintos adóbevételt hozhatna a létesítmény, emellett 80-100 ember alkalmazására nyújtana lehetőséget.
A tervek ellen nagyszabású lakossági tiltakozás bontakozott ki, a beruházás megakadályozása érdekében Stop Avalon Tata néven alakult civil mozgalom, amely több tüntetést szervezett, majd csaknem 7000 aláírást gyűjtött össze a népszavazás kiírásáért.
A voksoláson három kérdésben várták a helyiek véleményét
A kezdeményezők egyrészt azt szerették volna elérni, hogy az önkormányzat ne köthessen településfejlesztési szerződést a tatai Öreg-tó természetvédelmi területén létesülő beruházáshoz kapcsolódóan, megőrizve ezzel a terület természeti és épített értékeit; megtiltották volna, hogy a szomszédos telekre út épüljön, illetve a meglévőt kiszélesítsék; emellett a céljuk az volt, hogy az istállóra és a lovas pályára vonatkozó településképi rendelet és helyi építési szabályzat a 2020. február 28-án hatályos állapotában maradjon.
Az MTI eredményközlése csak arra vonatkozott, hogy érvénytelen lett a helyi népszavazás, mert nem ment el a választásra jogosultak fele.
De nézzük tételesen mi lett a nem hivatalos, illletve a nem jogerős végeredmény
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlannal szomszédos telkeken gépjármű-közlekedésre alkalmas út ne épüljön, és az ott már meglévő utat se lehessen kiszélesíteni?” | Érvénytelen népszavazás |
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlanra vonatkozóan a város településképi rendelete (29/2018. (XII.20.)) és helyi építési szabályzata (38/2005. (XII.6.)) a 2020. február 28-án hatályos állapotában maradjon?” | Érvénytelen népszavazás |
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Tata Város Önkormányzata ne köthessen településfejlesztési szerződést a Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Területén létesülő beruházáshoz kapcsolódóan, megőrizve ezzel a terület természeti és épített értékeit?” | Érvénytelen népszavazás |
8361-en szavaztak
Az 1. kérdésre: 7787 IGEN, 517 NEM
A 2. kérdésre: 7800 IGEN, 502 NEM
A 3. kérdésre: 7787 IGEN, 526 NEM
Mivel 20 560 szavazásra jogosult állampolgár volt a választási névjegyzékben, így mindhárom népszavazási kezdeményezés érvénytelen.
A civilek kudarca, hogy hétezer aláírás után nem tudtak még háromezer embert az ügyük mellé állítani, míg a beruházók érdeke természetesen a minél alacsonyabb részvétel volt. Ők csak így „nyerhettek”.
De valójában nyert-e bárki Tatán a vasárnapi népszavazással?
A demokratikus lehetőség megmutatta pozitív és negatív arcát is.
Szigorúan jogilag érvénytelen a népszavazás, de a település önkormányzata szembe mehet-e a választok közel 40%-ának akaratával?
Eredményes népszavazás esetén a képviselő-testület egy évig nem hozhatott volna a szavazással ellentétes döntést
Michl József (Fidesz-KDNP), Tata polgármestere az MTI kérdésére vasárnap este azt mondta, a népszavazáson a tataiak nagy számban vettek részt, de a többség látta, hogy az önkormányzat korábbi határozata már elébe ment a problémának.
A városvezetés idén tavasszal fejezte be a helyi építési szabályzat felülvizsgálatát, amely az egész települést érintette: a partnerségi egyeztetések lezárásakor nem változtatott a korábbi status quón, konkrétan erre a telekre vonatkozóan sem, hiszen nem engedélyezte az Avalon-csoportnak a terület nagyobb beépíthetőségét – tette hozzá.
A polgármester megjegyezte, hogy a beruházó Avalon-csoport 2020 decemberében már az általuk elkészíttetett hatástanulmányhoz kapcsolódó, az önkormányzat által feltett 105 kérdésre sem válaszolt.
Mindez azt jelenti, hogy úgy tűnik a civilek mégis győztek és alkergették az Avalon-csoportot. Már csak az a kérdés, hogy mennyi ideig, mert a kertek alatt bármikor visszasomfordálhat a borsodi beruházó…
Mire (is) jó a veszélyhelyzet bevezetése? Például népszavazáshoz gyűjtött aláírásmegsemmisítésre?
Szerző
2 Comments
Leave a Reply
Leave a Reply
Friss
- Jelentés a diliházból 3.
- Orbán Viktoré az ‘utolsó só joga’? – Díszdobozban megkapta az utolsó parajdi sótéglát
- Miket beszél Karácsony? Nem 18, csak 11.4 milliárddal vágja meg a kormány Budapestet!
- Nem a magyar jog ‘tudatlan’, hanem az alkotóin van szemellenző
- Karácsony Gergely: újabb kormányzati sarc a főváros ellen – Frissítve Nagy Márton mondandójával
- Magyar György: Sulyok államfő látszólag komolyan vette magát
- Apró Szijjártó – hatalmas Pepsi – Nagy az öröm: ‘hazatér’ az elbitangolt kóla
- A Magyar Posta osztalék gyanánt 476 ingatlannal fizet a tulajnak, ami az állam – Melyek ezek és mit kezd vele a kedvezményezett?
- Menjek, vagy maradjak? – Munkahelyváltó-horoszkóp extrákkal
- Lázár János: nem lesz Pride az Andrássyn, a Puskásban, és a lovak érdekében remélem a Kincsem Parkban sem
zvgpqdvipy
2024.10.28 10:21 at 10:21
Muchas gracias. ?Como puedo iniciar sesion?
cwbglcjsot
2024.10.28 16:43 at 16:43
Muchas gracias. ?Como puedo iniciar sesion?