Connect with us

Kerítésen innen

Ki nyert az érvénytelen tatai népszavazással?

Megosztás

Az MTI beszámolója szerint érvénytelen lett a háromkérdéses helyi népszavazás vasárnap Tatán; a kezdeményezők az Avalon-csoport Öreg-tó melletti tervezett szállodaépítését szerették volna megakadályozni a Komárom-Esztergom megyei városban.

népszavazás
Megosztás

Az MTI beszámolója szerint érvénytelen lett a háromkérdéses helyi népszavazás vasárnap Tatán; a kezdeményezők az Avalon-csoport Öreg-tó melletti tervezett szállodaépítését szerették volna megakadályozni a Komárom-Esztergom megyei városban.

A nemzetinek hírügynökség hozzáteszi, hogy az előzetes adatok szerint a szükséges 50 százaléknál (10 281 fő) kevesebben, 8360-an vettek részt a népszavazáson, így a voksolás érvénytelen lett

Ez és ennyi a lényeg. Szerintük. Ugyanis az ördög a részletekben lakozik.

A Hell Energy érdekeltségébe tartozó Avalon-csoport 2020 májusában jelentette be, hogy 120 szobás, ötcsillagos szállodát építene 15 milliárd forintból a saját tulajdonában lévő telken, az Öreg-tó partján. A beruházók szerint a városnak 100 millió forintos adóbevételt hozhatna a létesítmény, emellett 80-100 ember alkalmazására nyújtana lehetőséget. 

A tervek ellen nagyszabású lakossági tiltakozás bontakozott ki, a beruházás megakadályozása érdekében Stop Avalon Tata néven alakult civil mozgalom, amely több tüntetést szervezett, majd csaknem 7000 aláírást gyűjtött össze a népszavazás kiírásáért. 

A voksoláson három kérdésben várták a helyiek véleményét

A kezdeményezők egyrészt azt szerették volna elérni, hogy az önkormányzat ne köthessen településfejlesztési szerződést a tatai Öreg-tó természetvédelmi területén létesülő beruházáshoz kapcsolódóan, megőrizve ezzel a terület természeti és épített értékeit; megtiltották volna, hogy a szomszédos telekre út épüljön, illetve a meglévőt kiszélesítsék; emellett a céljuk az volt, hogy az istállóra és a lovas pályára vonatkozó településképi rendelet és helyi építési szabályzat a 2020. február 28-án hatályos állapotában maradjon. 

Az MTI eredményközlése csak arra vonatkozott, hogy érvénytelen lett a helyi népszavazás, mert nem ment el a választásra jogosultak fele.

De nézzük tételesen mi lett a nem hivatalos, illletve a nem jogerős végeredmény

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlannal szomszédos telkeken gépjármű-közlekedésre alkalmas út ne épüljön, és az ott már meglévő utat se lehessen kiszélesíteni?”Érvénytelen népszavazás
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlanra vonatkozóan a város településképi rendelete (29/2018. (XII.20.)) és helyi építési szabályzata (38/2005. (XII.6.)) a 2020. február 28-án hatályos állapotában maradjon?”Érvénytelen népszavazás
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Tata Város Önkormányzata ne köthessen településfejlesztési szerződést a Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Területén létesülő beruházáshoz kapcsolódóan, megőrizve ezzel a terület természeti és épített értékeit?”Érvénytelen népszavazás

8361-en szavaztak

Az 1. kérdésre: 7787 IGEN, 517 NEM

A 2. kérdésre: 7800 IGEN, 502 NEM

A 3. kérdésre: 7787 IGEN, 526 NEM

Mivel 20 560 szavazásra jogosult állampolgár volt a választási névjegyzékben, így mindhárom népszavazási kezdeményezés érvénytelen.

A civilek kudarca, hogy hétezer aláírás után nem tudtak még háromezer embert az ügyük mellé állítani, míg a beruházók érdeke természetesen a minél alacsonyabb részvétel volt. Ők csak így „nyerhettek”.

népszavazás

De valójában nyert-e bárki Tatán a vasárnapi népszavazással?

A demokratikus lehetőség megmutatta pozitív és negatív arcát is.

Szigorúan jogilag érvénytelen a népszavazás, de a település önkormányzata szembe mehet-e a választok közel 40%-ának akaratával?

Eredményes népszavazás esetén a képviselő-testület egy évig nem hozhatott volna a szavazással ellentétes döntést

Michl József (Fidesz-KDNP), Tata polgármestere az MTI kérdésére vasárnap este azt mondta, a népszavazáson a tataiak nagy számban vettek részt, de a többség látta, hogy az önkormányzat korábbi határozata már elébe ment a problémának. 

A városvezetés idén tavasszal fejezte be a helyi építési szabályzat felülvizsgálatát, amely az egész települést érintette: a partnerségi egyeztetések lezárásakor nem változtatott a korábbi status quón, konkrétan erre a telekre vonatkozóan sem, hiszen nem engedélyezte az Avalon-csoportnak a terület nagyobb beépíthetőségét – tette hozzá.

A polgármester megjegyezte, hogy a beruházó Avalon-csoport 2020 decemberében már az általuk elkészíttetett hatástanulmányhoz kapcsolódó, az önkormányzat által feltett 105 kérdésre sem válaszolt. 

Mindez azt jelenti, hogy úgy tűnik a civilek mégis győztek és alkergették az Avalon-csoportot. Már csak az a kérdés, hogy mennyi ideig, mert a kertek alatt bármikor visszasomfordálhat a borsodi beruházó…

Mire (is) jó a veszélyhelyzet bevezetése? Például népszavazáshoz gyűjtött aláírásmegsemmisítésre?

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük