Connect with us

Budapesti hétköznapok

Kilencvenkilenc és fél éve hunyt el Sziklay Szeréna, a Magyar Hiszekegy szerzője

Megosztás

Trianon tragédiája nem csak veszteségeket hozott. Döntő próbatétel volt ez nemzetünk számára: a hit, az állhatatosság és a nemzeti összetartozás próbatétele.

Megosztás

Trianon tragédiája nem csak veszteségeket hozott. Döntő próbatétel volt ez nemzetünk számára: a hit, az állhatatosság és a nemzeti összetartozás próbatétele – hangsúlyozta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna halálának 100. évfordulója és a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett megemlékezésen a Fiumei úti sírkertben pénteken.

Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna egy felvidéki költőnő volt, ő írta a Magyar Hiszekegy című verset, amely egy nemzet „imádságává” vált

Szilágyi Péter úgy fogalmazott: mi, magyarok nem csak kiálltuk, de ma is kiálljuk ezt a próbát. Trianon valósága nem múlt el, Magyarországot ma is nemzeti közösségeink veszik körbe a Kárpát-medencében.

„Egy nemzetévé, amely hitte és bizakodott a történelmi igazságtételben”

– húzta alá.

Hozzátette, a Magyar Hiszekegy pontos lenyomata egy olyan kornak, amikor a nemzeti öntudat és a magyarság összetartozása meghatározó volt.

Beszédében a helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a nemzeti összetartozás napját 2010-ben szavazta meg az Országgyűlés. Kijelentette: a magyarság ma egységesen eltökélt a nemzeti értékközösség megőrzésében.

A magyar irredentizmust és területi revizionizmust máig kifejező „himnusza”

A Területvédő Liga és a Védő Ligák Szövetsége céljuknak Magyarország területi integritásának megőrzését tűzték ki, a trianoni békeszerződés aláírása után pályázatot hirdetett egy maximum húsz szavas imára, fohászra, illetve egy maximum tíz szavas jelmondat megírására.

A Rákosi Jenő által elnökölt bírálóbizottság Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna költőnő Magyar Hiszekegy című írását hirdette ki győztesnek az ima és B. Szabó Mihály nyugalmazott főispán „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország” frázisát a jelmondat kategóriában. Az ima a Horthy-korszak „nemzeti imádsága”, a jelmondattal együtt pedig a magyar irredentizmust és területi revizionizmust máig kifejező „himnusza”

Műve sikerén felbuzdulva Papp-Váryné 1921-ben Hitvallás címmel tizenöt szakaszos verssé bővítette ki.

A nemzeti összetartozás gondolata azt üzeni, hogy akkor boldogulunk, ha a nemzet gyarapodik – állapította meg, majd úgy folytatta: ezzel szemben a baloldal nem csak a nemzet értelmét, de még az egység lényegét sem tudja megragadni.

„Nekik annál jobb, minél rosszabb a hazának” – jelentette ki

Szilágyi Péter kitért arra, hogy a háború és a szankciók okozta terhek alatt most újra a megmaradás és a túlélés került előtérbe, „különösen a kárpátaljai nemzetrészünknek”. Nekik már az is nagy előrelépés lenne, ha visszakapnák azokat a jogokat, amelyekkel pár évvel korábban még rendelkeztek. Ehelyett ma a jogfosztottság a hétköznapi valóság – mondta, hozzáfűzve: a szülőföldön boldogulásukhoz és így megmaradásukhoz békére van szükség.

„Legyünk mi is ennek a békének az emberei! A nemzeti összetartozás ma ezt kívánja”

– hangoztatta.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy vissza kell adni Papp-Váry Elemérnének az őt megillető helyet a magyar kultúrtörténetben. Hogy ne csak méltán híres sorait ismerje mindenki, de a nevét is. Megjegyezte: a költőnő halálának évfordulója novemberben lesz, ám „egy percig sem volt kérdéses”, hogy a nemzeti összetartozás napja alkalmából emlékezzenek meg róla.

Felidézte, hogy amikor Babitstól Kosztolányiig a magyar költők legtöbbje próbálta feldolgozni a trianoni tragédiát, Sziklay Szeréna a lehető legegyszerűbb módon fogalmazta meg mindazt, amivel minden magyar tudott és azóta is tud azonosulni: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában.”

Hozzátette: ma, száz évvel később is „hiszünk az egy hazában”, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a múlt heti csíksomlyói búcsú, amelyen évről évre megtelik a hármashalom-kápolnának helyet adó „nyereg”.

Móczár Gábor beszámolt arról is, hogy a Fiumei úti sírkert „több mint temető”. Kulturális tér, amely versszínháznak, színháznak, irodalmi koncerteknek, rendkívüli irodalomóráknak és tematikus sétáknak is otthont ad.

A nemzeti összetartozás napjára két tematikus sétát is meghirdetnek

A Szép város Kolozsvár című sétán olyan emberek sírjait kereshetik fel a résztvevők, akik életében Kolozsvár meghatározó jelentőséggel bírt. Az elcsatolt területeken születtek – sírjaik a Fiumei úti sírkertben domborulnak című sétán pedig azokról a trianoni határokon túl született írókról, költőkről, művészekről, államférfiakról és katonákról esik szó, akiknek életműve a magyar kultúra és történelem szerves része – mondta.

Gulyás Gergely: Trianon ma is fáj minden magyarnak