Kinek a szankciós listáról való törlése ér meg egy újabb konfliktust az EU-ban Orbánnak?

Három nevet levesznek az 1800 személy és szervezet elleni szankciós listáról, de Magyarország egy negyedik név törlését is szeretné elérni. Emiatt éleződik a konfliktus az uniós országok között. Ön szerint ki a rejtélyes negyedik?

Emlékeztetőül…

Orbán Viktor Tusnádfürdőn ezeket mondta vétópolitikával kapcsolatban:

„Vétó. Magyarországnak óvatosnak kell lennie – talán nem értik félre, amit mondok – mint a hernyónak, mielőtt kiderülne, hogy pillangó lesz”.

„óvatosan kell Brüsszelben haladni, és a vétóval is csínján kell bánni. Nem szabad nyakra-főre alkalmazni, de vannak ügyek, ahol nincs mese, akkor elő kell állni a farbával”.

Megegyezés

Az EU felé akkreditált nagykövetek szerdán megegyezésre juthatnak az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háború miatt elrendelt szankciók egy részének meghosszabbításáról

– közölte a Politico-val három uniós diplomata – írta meg a hvg.hu.

Úgy tűnik, abban születhet gyors megállapodás, hogy a mintegy 1800 személy és szervezet elleni szankciókat további hat hónapra (szemben a 12 hónappal) meghosszabbítsák. A nyilatkozó diplomaták szerint három nevet levesznek a listáról, mert az ellenük elrendelt szankciókat alátámasztó bizonyítékok nem elég erősek.

…és jöttek a magyarok…

A megállapodást ugyanakkor hátráltatja, hogy Magyarország egy negyedik név törlését is szorgalmazza.

A tárgyalások nehézségét mutatja, hogy az egyik balti ország képviselője már jelezte, hogy

harcolni fognak a negyedik név törlése ellen, és több tagállam is dolgozik azon, hogy megerősítsék a vele szemben felhozott bizonyítékokat.

Itt van jelentősége annak, hogy Orbán Viktor szombaton nem az Oroszország elleni EU-s szankciókat említette, amikor arról beszélt, hogy az EU költségvetésen túl van egy másik kérdés is, hanem a német felvetést:

azt, hogy az EU-ban a külpolitikai kérdésekben ne legyen kötelező az egyhangúság a döntéseknél.

Itt nyilaz a miniszterelnök újra hátrafelé….

A miniszterelnök Tusnádon úgy fogalmazott, hogy

„a derék német testvérek remek történelemérzékről téve tanúbizonyságot – ugye, a Reich maga – azt javasolják, hogy ezentúl külpolitikai kérdésekben az Európai Unió közös álláspontját ne egyhangú döntéssel, hanem egyszerű többséggel lehessen kialakítani. Ez azt jelenti, hogy lényegében, ha, mondjuk, itt a háború kérdésében vagy a Kínával való gazdasági kapcsolatok kérdésében elfogadnánk a német javaslatot, akkor a magyar külpolitikát – miután mindig leszavaznának bennünket, ha szembe megyünk a németekkel -gyakorlatilag nem Budapesten, hanem Berlinben, illetve Berlin megbízásából Brüsszelben határoznák meg”.

Ezután feltette, majd megválaszolta kérdését:

„Mi ebben a jó? Akkor mitől vagyunk szuverének? Akkor hova lett az ezeregyszáz éves, büszke Magyarország, hogyha onnan mondják meg nekünk, hogy mi legyen a külpolitikánk?”

Mint mondta, az ilyen ügyekben

“egyenesen kell beszélni a német elvtársakkal, és meg kell mondani, hogy ez lehetetlen, és ezért ilyenkor vétózni kell, mint ahogy vétózni is fogunk”

– helyezte kilátásba Orbán Viktor a magyar elutasítást.

Ha van Ötlete, itt írja meg!