Ez a nap
Folytatták a költségvetés vitáját az Országgyűlésben
A 2019-es költségvetés vitáját folytatták pénteken a képviselők az Országgyűlésben. A Ház előtte megemlékezett a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról.
Az elnöklő Lezsák Sándor felidézte: 1948-ban Rákosi Mátyás egy beszédében a dolgozó nép ellenségének nyilvánította a tehetősebb gazdákat, és ezt követően indult ellenük kíméletlen harc. Hozzátette: az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította június 29-ét emléknappá, ami jelképes gesztus a tönkretett gazdák és leszármazottaik felé.
Fidesz: a biztonság az első 2019-ben is
Ágh Péter (Fidesz) szerint a jövő évi költségvetés többek között azt a célt is szolgálja, hogy Magyarország továbbra is világ egyik legbiztonságosabb országa maradhasson. A költségvetésből világosan látszik, hogy a nemzeti kormány számára a biztonság az első 2019-ben is – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre 86 milliárd forinttal emelkednek a honvédelmi kiadások, de a rendőrség működésére is 12,4 milliárd forinttal több pénz jut.
Államtitkár: a biztonság a legfontosabb közösségi érték
Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár hangsúlyozta: ma a biztonság a legfontosabb közösségi érték szerte a világon, így Magyarországon is. Hozzátette: hazánk a 15. legbiztonságosabb ország a világon, és fontos, hogy ez az érték fennmaradjon. A költségvetés belügyi fejezetének legfontosabb céljai közül kiemelte a bűnözés visszaszorítását és az illegális migráció elleni küzdelmet. Ennek érdekében 2019-ben létszámában és a forrásaiban is erősíti a kormány a rendőrséget – tette hozzá.
Hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a keresztény kultúra védelme és a nemzeti szuverenitás megvédése mellett.
Jobbik: a kormány indítson új programot az elvándorolt fiatalok hazahozása érdekében!
Farkas Gergely (Jobbik) közölte: módosító javaslatot nyújtanak be a 2019-es költségvetéshez, amelyben azt indítványozzák, hogy a kormány 5 milliárd forintból indítson új programot az elvándorolt fiatalok hazahozása érdekében. Az elvándorlás kapcsán kialakult helyzet súlyos, és a jövőre nézve veszélyeket rejt, mert már most számos ágazatban munkaerőhiány alakult ki – indokolta a kezdeményezést a képviselő.
Szerinte a kormány által korábban indított Gyere haza fiatal! program nem volt sikeres, 100 millió forintból csak néhány tucat fiatalt sikerült hazahozni.
KDNP: megmarad a családbarát politika
Juhász Hajnalka (KDNP) szerint a 2019-es költségvetés főbb célkitűzései a demográfiai kihívások kezelése, a családok támogatásának kiterjesztése, a munkaalapú társadalom erősítése, a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése, a közszféra életpályaprogramjainak folytatása, és a magyar emberek biztonságának védelme, az illegális bevándorlás elleni küzdelem, a magyar vidék és a gazdasági versenyképesség fejlesztése.
Kiemelte: a kormány családbarát politikája 2019-ben is megmarad és bővülni is fog, hiszen jövőre havi 40 ezerre nő a kétgyermekes családok adókedvezménye.
MSZP: több forrás kell az önkormányzatoknak
Szabó Sándor (MSZP) azt mondta: a Fidesz-kormány elsősorban azokon az embereken próbál segíteni, akik viszonylag jó helyzetben vannak, miközben a szegényeket létbizonytalanságban tartja, magára pedig egyre többet költ. Hiába a 4,1 százalékos gazdasági növekedés, a kormány a GDP arányában nem fordít többet jóléti kiadásokra – tette hozzá.
Az ellenzéki képviselő az önkormányzatok számára javasolt több forrást, mondván, a települések finanszírozása nem megfelelő a szociális és gyermekjóléti feladatok, a háziorvosi központi ügyelet, a gyepmesteri szolgálat, a könyvtárak és kulturális intézmények fenntartására. Hozzátette: sokkal több pénzre lenne szükség a belterületi utak és a közúthálózat fejlesztésére is.
Fidesz: ez az óvatos és fenntartható fejlődés költségvetése
Turi Kovács Béla, a Fidesz képviselője az óvatos és fenntartható fejlődés költségvetések minősítette a 2019-es büdzsét, amelyet szerinte bölcs előrelátás jellemez az előre nem látható gazdasági „turbulenciák” vonatkozásában. Példaként hozta a forint árfolyamváltozását, ugyanakkor szerinte aggodalomra nincs ok, mert 2019-ben lesz olyan tartalék, amely lehetővé teszi a biztonságos fejlődést. A pénzbőségnek vége van, erre kell felkészülni – vélekedett.
LMP: az önkormányzatokat sújtó szolidaritási „sarc” a szocializmus szellemét idézi
Szél Bernadett, az LMP képviselője a fideszes hozzászólásra reagálva azt mondta: a költségvetés akkor lehetne fenntartható, ha az LMP módosító javaslatait elfogadnák. Legalább minimálbért fizetnének az otthonápolásért, kibővítenék a családi pótlék és a családi adókedvezmény igénybevételét, és erősítenék a környezetvédelmet – jelezte.
Szél Bernadett az önkormányzatokat sújtó szolidaritási „sarc” eltörléséért is szót emelt: szerinte ez az adó a szocializmus szellemét idézi, és helyette az önkormányzatok teljesítményét kellene díjazni.
A képviselő saját választókörzetének, Budakeszinek is javasolt többletforrásokat többek között bölcsődei, óvodai és iskolai férőhelybővítésre, tanuszoda építésére, a buszhálózat, illetve a bicikliutak fejlesztésére.
PM: stabil lett az önkormányzatok finanszírozása
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára – reagálva az ellenzéki képviselők felszólalására – vitatta, hogy azért van munkaerőhiány az országban, mert külföldre mentek az emberek. Azt vetette fel, hogy azon uniós országokban, ahol a lakosság nagyobb aránya vállal külföldön munkát, sokkal kisebbnek kellene lennie a munkanélküliségnek.
Elmondta, 2017-ben a magyar lakosság 6,5 százaléka vállalt külföldön munkát, Bulgáriában ez az arány 18,2, Romániában 17,5, Lengyelországban 12,4, Írországban 8,8 százalék volt. Magyarországon 3,7 százalékos a munkanélküliség, de nézzék meg Írországban vagy Lengyelországban milyen a munkanélküliségi arány, magasabb – mutatott rá.
Az államtitkár szerint az önkormányzatok finanszírozásának átalakítása a rendszer stabilitását hozta és nem lehet az önkormányzatiság megnyirbálásának tekinteni azt, hogy az önkormányzatoknak nem lehet működési hiánya és csak felelős módon adósodhatnak el.
Banai Péter Benő beszélt arról is, hogy továbbra is a segély helyett munkát elvet érvényesítik. Kitért arra is, hogy a minimálbéresek reálkeresete 2010 és 2018 között sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint 2002 és 2010 között.
Fidesz: rendszerszintű a külhoni magyarság támogatása
Pánczél Károly (Fidesz) úgy értékelt, a 2019-es költségvetés a jobb megélhetés és a biztonság költségvetése a magyar családok szempontjából, míg az elszakított országrészek, illetve a diaszpóra magyarsága szempontjából a megmaradás és a gyarapodás költségvetése. Szerinte a büdzsé a legjobb fokmérője annak, miként sikerült az elmúlt nyolc évben a külhoni magyarság támogatását rendszerszintűvé tenni.
Hozzátette: a kiszámítható anyaországi támogatásnak köszönhetően mintegy ötezer intézményt működtetnek a Bethlen Gábor Alapból nyújtott forrásokkal. Fokozatosan bővül a Körősi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program – jegyezte meg.
Ismertetése szerint 5,6 milliárd forintból folytatódhat a Határtalanul-program, 50 milliárd forint jut a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési tervekre, valamint 400 millió forintot fordítanak a Kárpát-medencei falugazdászprogramra
Nemzetiségi szószóló
Ritter Imre német nemzetiségi szószóló felidézte, hogy egy több mint 5,1 milliárd forintos módosítócsomagot nyújtottak be a nemzetiségi szószólók a jövő évi költségvetéshez. Emelni javasolják – folytatta – a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények épületeinek felújításához szükséges önrészt. Hozzátette: növelni kellene az országos nemzetiségi önkormányzatok és média, valamint az országos önkormányzatok által fenntartott intézmények működési támogatását.
Hozzátette: pluszforrások szükségesek a 2018-ban bevezetett nemzetiségi pedagógusprogram második lépcsőjéhez. Szólt a nemzetiségi egyesületek és a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatásának növeléséről is.
A működési támogatások emelését a többi között a minimálbér-emelésekkel indokolta.
Államtitkár: jelentősen nőttek a reálkeresetek 2010 óta
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a nettó reálkeresetek 2010 és 2018 között 36 százalékkal nőttek a családi adókedvezmény beszámításával, a minimálbér 2002 és 2010 között 8, 2010 óta pedig 30 százalékkal nőtt reálértéken.
Kitért arra is, hogy a nélkülözésben élők száma 2013 és 2017 között 1 millió 300 ezerrel csökkent és 371 ezerrel kevesebben vannak, mint 2007-ben, a válság kitörése előtt.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy folyamatosan csökken az államadósság és nyolcadik éve 3 százalék alatt marad a költségvetés hiánya a GDP-hez mérten, a bérek pedig több emberhez jutnak el ma, mint 2010-ben, mivel többen dolgoznak. Emlékeztetett, hogy korábban 10 év alatt 1 millió új munkahelyet ígértek, ebből mára 700 ezer valósult meg.
EP-képviselő: a magyar gazdaság nem tud saját forrást termelni fejlesztésre
Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság nem tud saját forrást kitermelni fejlesztésre, ezt támasztja alá az, hogy az uniós fejlesztési források mértéke az állami beruházásokon belül kétharmadot tesz ki. Hozzátette: Magyarország 1359 milliárd forint fejlesztési forrással számolhat az uniótól.
Elmondta emellett, hogy az uniónak megvannak a prioritásai, amelyeket érvényesíteni akar. Most azt írják elő, hogy a tagországok költségvetésében nagy összeg szerepeljen a migránsok integrálására. Ha ez megvalósul, akkor az unió elfogadhatja az ország programját.
Balczó Zoltán szerint az uniós támogatások döntő többsége vasbeton-infrastruktúrára ment el, ebben a szektorban lehet a legtöbb uniós forrást „magánzsebekbe juttatni”.
Az Eurostat adatai azt mutatják a képviselő szerint, hogy az egy főre jutó fogyasztásban a 28 tagország közül a 26. helyen van Magyarország.
A képviselő a korrupcióval kapcsolatban azt mondta, 36 százalék azon közbeszerzések aránya, ahol egyedüli pályázóként ítélnek oda forrást, ezzel az ország a második helyen áll. Magyarországnak szerinte csatlakoznia kell az Európai Ügyészséghez, bizonyítandó, hogy a pénzeket tisztán használják fel.
PM: a büdzsé hatékony végrehajtását támogatja a 2019-es költségvetést megalapozó javaslat
A jövő évi büdzsé felelős és hatékony végrehajtását támogatja a Magyarország 2019-es központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat – mondta a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára pénteken az Országgyűlésben.
Banai Péter Benő az előterjesztés általános vitájában hangsúlyozta, a módosítások, a szabályozási pontosítások összhangban állnak a kormány költségvetési, gazdaságpolitikai céljaival: az erős és fenntartható gazdasági növekedéssel, a családok támogatásával, a teljes foglalkoztatottság elérésével, az államadósság csökkentésével, a közterhek mérséklésével, a bérek növelésével, valamint az ország biztonságának megőrzésével.
A 42 törvényt módosító javaslat hatékonyabb államadósság-kezelést tesz lehetővé, pontosítja a kormányülések dokumentálásának szabályait és az ügyészeknek járó illetménypótlékok összegének emelésére is javaslatot tesz – mondta Banai Péter Benő. Ismertetése szerint a jövőben a nyugdíjra jogosultak akkor is igényelhetik a nyugellátást, ha folyamatosan tovább szeretnének dolgozni.
(Forrás: MTI)
Szerző
