Connect with us

Kultúra

Konrád György a Berlini Művészeti Akadémiának adományozta a hagyatékát

Konrád György
Megosztás

A Berlini Művészeti Akadémia (AdK) gyászolja egykori elnökét, Konrád Györgyöt – közölte pénteken a rangos nemzetközi szervezet. A nemrég elhunyt író kívánsága az volt, hogy a német fővárosban őrizzék és gondozzák irodalmi munkásságát.

A Berlini Művészeti Akadémia (ADK) gyászolja egykori elnökét, Konrád Györgyöt

közölte pénteken a német főváros nemzetközi művészeti szervezete. Kiemelték, hogy a hosszan tartó, súlyos betegség után szeptember 13-án budapesti otthonában elhunyt Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista és szociológus a kelet-európai ellenzékiek

„egyik legfontosabb értelmiségi hangjának számított a létező szocializmus Magyarországán”,

a rendszerváltás után pedig

„az egységes Európa útmutató gondolkodójaként”

tisztelték.

Konrád György 1997-től 2003-ig vezette az AdK-t,

az Akadémia szerint szerencsés választásnak bizonyult, elnöki tevékenységének hat éve alatt a vasfüggöny leomlását követő új európai gondolkodásmódról folytatott élénk viták színhelyévé tette” az intézményt, és

„a felvilágosodás legjobb hagyományához tartozó kritikus értelmiségiként elkötelezetten küzdött az egykor elszigetelt kelet-európai államok integrációjáért egy új Közép-Európába”.

Az AdK közleményében hozzátették:

Konrád György néhány hónappal a halála előtt az intézménynek adta irodalmi hagyatékát, kívánsága az volt, hogy terjedelmes irodalmi munkásságát Berlinben őrizzék és gondozzák. Az AdK a közeljövőben egy rendezvény keretében mutatja be az író kéziratait, és emlékezik meg

„a kritikus értelmiségiről, a meggyőződéses európairól, valamint a művésztársulás egykori elnökéről”.

Az AdK-nak jelenleg 426 tagja van,

köztük olyan világhírű alkotók, mint Herta Müller Nobel-díjas német író, Daniel Libeskind amerikai építész és Aj Vej-vej kínai képzőművész. A tagok között több magyar is van, köztük Szabó István filmrendező és Eötvös Péter zeneszerző. Az AdK tagja volt Kertész Imre és Esterházy Péter is.

Minden magyarázatnál többet árul el a hazai viszonyokról, hogy az egyik legfontosabb európai gondolkodó, még halálában is igyekszik kimenteni hagyatékát szülőhazájából. Azt pedig, hogy igaza volt, mi sem bizonyítja jobban, hogy Magyarország miniszterelnöke a mai napig nem érezte fontosnak, hogy legalább egy mondatot oda böffentsen a gondolkodó halálára, ahogy  például Heller Ágnes, vagy Rajk László halálakor is csendben maradt.

Forrás: AdK/MTI/HVG

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük