Dél-Koreában –  teljesen érthető módon – nincs fontosabb téma a budapesti hajó-balesetnél: a nagy tévécsatornák szinte kizárólag ezzel foglalkoznak. Minderről a legtöbbet jelenleg talán a Koreában élő magyar Eugenia S. Lee folyamatosan érkező, nyilvános fb-posztjaiból lehet megtudni, aki sűrűn és részletesen tudósít arról, mit mond az ország médiája a tragédiáról.


A legfrissebb:

A bejegyzés arról tudósít, hogy Dél-Koreából ne számítsunk turistákra a közeljövőben:

Az összes koreai utazási iroda kivette a kínálatából az összes hajós városnézést egész Európában, ennek ellenére eddig 4000 csoport mondta le a magyarországi útját, a friss befizetések pedig gyakorlatilag megszűntek. Szakértők szerint 6 hónap, egy év mire újra lehet oda utaztatni, persze ez attól is függ, hogy a további mentés hogy alakul, hogy ítélik meg az itteni átlag emberek az ottani biztonságukat.

A lakóhajó az ütközés után megállt…

“Mun lelkész, régi jó barátunk nyilatkozott az imént telefonon a YTN televíziónak. Azt mondta, hogy a sérültek mellett van, hatuk már a szállodában, egy még kórházban a bordája fáj. Mind azt mondta, hogy a nagy hajó hátulról nekik ment, a kis hajó hátuljának egyik oldalát ütötte meg kétszer egymás után, de egyáltalán nem volt hangos az ütközés. Azonban azonnal, az ütések hatására keresztbe fordult a kis hajó, és azok az utasok akik a fenti teraszon voltak, azonnal lezuhantak a vízbe. Az amerikai turisták, akik a nagy hajón ültek sem éreztek ütést, viszont látták a segítségért kiabáló embereket a vízben, és az ő hajójuk megállt.”

Miért csak a baleset után tíz perccel kaptak riasztást a hatóságok és az első mentőhajó miért 14 perccel ezután érkezett

(A hivatalos verzió jelenleg az, hogy a baleset 21:05-kor történt, a riasztás 21:15-kor érkezett, az első mentőhajó pedig 21:29-re, vagyis a borulás után összesen 24 perccel érkezett a helyszínre. Hivatalosan ugyan nem mondták ki, de az eddigi beszámolók alapján úgy tűnik, hogy a hatóságok egyetlen embert sem tudtak kimenteni, a túlélők a környéken tartózkodó, a mentést azonnal megkezdő privát hajósoknak köszönhetik az életüket.)

“A környéken lévő más kis hajók és csónakok mentettek, illetve dobáltak a vízbe mentő karikákat, kaotikus állapotok uralkodtak, a kiabáló, vízbe esett embereket próbálták más apró hajók a felszínen tartani. Ezek közül volt olyan, amelyben szintén koreai turisták ültek. Na abba gondoljatok bele.”

– írja Lee a koreai tévék tudósításai alapján.

Kedvezményes út volt

Ezen a ponton felmerülhet a kérdés, hogy miként tartózkodhatott ennyi koreai csoport egy időben a Dunán. Erre választ ad Lee korábbi bejegyzése, ami szerint

“a tv shopban árulják a package utat, igen kedvező áron”.

Posztjából kiderül, hogy ez egy 9 napos, 5 országot érintő, olcsó túra volt, feszített tempóval. Túlélők szerint felvetődött ugyan, hogy a rossz időben ne fussanak ki, de az idegenvezető rábeszélte őket, mondván, hogy más hajók is kifutottak, köztük olyanok, amiken szintén koreai turisták utaznak.

Tömegével mondják le az utakat

A koreai beszámoló kiemeli, hogy a turisták Budapesten hajóra szálláskor nem kapnak semmiféle biztonsági felvilágosítást vagy balesetvédelmi oktatást. Rendszeresen elhangzik a tévében, hogy a hatalmas budapesti hajóforgalom ellenére a magyar fővárosban nincsen azonnali riasztórendszer, ellentétben a Szöult átszelő Han folyóval, ahol 3 perc alatt kell a helyszínre érkeznie a mentőcsapatnak.

“Szakértők szerint a sétahajózás szabályozásának hiánya vezetett balesethez, még ha közvetett módon is”

– írja Lee, aki többször megemlíti, hogy a koreai turisták tömegével mondják le a magyarországi útjaikat.

Mindenáron megkeresni a halottakat

Lee egyik bejegyzéséből az is kiderül, hogy Korea miért kíséri különös figyelemmel a holttestek utáni kutatást, illetve hogy a külgyminiszterük miért igyekszik a folyás iránt lefelé fekvő Szerbiát, Horvátországot és Romániát is bevonni az akcióba:

“Egy dolgot lehet tenni menteni a menthetőt, ez pedig az, hogy mindenáron megkeresni a holttesteket. Ugyanis a koreai kultúra szerint elbúcsúzni csak akkor lehet, ha van holttest. Itt az eltűnés nagyobb tragédia, mint a halál.”

A Korean Times arról ír, hogy a turistautat szervező koreai Very Good Tour beperli a feltehetőleg a balesetet okozó szállodahajó tulajdonosát. Koreából sok turista érkezik Budapestre, a cikk szerint a nagy utazásszervezők azonnal lemondtak minden hajós városnézést és gyalogos vagy autóbuszos verziókra cserélték azokat.

Forrás: facebook; 444.hu

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. A legnagyobb hulyeseg torolni az utakat. Ilyen hajok igenybevetele biztonsagos – az, hogy a nagy hajo rosszul manoverezett, NEM A MAGYAR KAPITANY HIBAJA! Es akkor beszeljunk arrol, hogy a Kozel-Keleten hany hajo fut ki hasonlo korulmenyek kozott, illetve hany hajon van 4-5-szoros tultelitettseg? Arrafele sokkal gyakrabban, es szazas nagysagrendben tortennek hajosbalesetek. A kishajo semmilyen hibat nem kovetett el, az osszes tobbi rendori vizsgalat targya. A folyobeli mentes a vilag legnehezebb dolga, ezerszer nehezebb, mint allovizben, vagy akar a tengerben. Ertheto a koreaiak reakcioja, de hosszutavon nem elfogadhato. Sajnalok minden embert, aki itt vesztette el az eletet.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét