A kormány falakat húz a hátrányos helyzetű gyerekek elé

Szimbolikus intézmény a sajókazai Ámbédkar Iskola, amelynek célja, hogy szegénysorú gyerekeket juttasson érettségihez. Csakhogy ez az intézmény most a megszűnés szélére sodródott, és nem csupán az elégtelen állami finanszírozás miatt, hanem azért is, mert a kormány a hátrányos helyzetű gyerekeket ösztöndíjakkal olyan zsákutcás képzésekbe tereli, ahonnan később a munkanélküliségbe vezet az út.

Bajba került a hátrányos helyzetű roma gyerekeket oktató Dr. Ámbédkar Iskola, amelyet tíz éve alapított egy borsodi kisfaluban, Sajókazán Derdák Tibor szociológus, tanár és Orsós János pedagógus. Céljuk az volt, hogy segítsék érettségihez juttatni azokat a diákokat, akiket az állami közoktatás már akkor is partvonalra, vagyis a szakiskola zsákutcájába szorított. Az érettségi ugyanis utat nyit a felsőoktatásba, szakképesítéssel kombinálva pedig alapkritérium a munkaerőpiacon. Az érettségit szerző diákok között hosszú idő óta nagyon alacsony a roma gyerekek aránya, a két iskolaalapító ezen szeretett volna változtatni.

Az Ámbédkar az első csapást 2012-ben szenvedte el, amikor a fenntartóként működő Dzsaj Bhím Közösség elveszítette egyházi státusát. Az iskolát így megfosztották attól a jogosultságától, hogy – közfeladatot ellátó intézményként – kiegészítő egyházi normatívát kapjon az oktatási tevékenységéért. A kormánypropaganda szerint az egyházakról szóló törvényre az úgynevezett bizniszegyházak kiszorítása miatt volt szükség. Az egyházi státusszal együtt az iskola elveszítette az egyszázalékos felajánlások lehetőségét is, ami szintén komoly érvágást jelentett.

Az iskola átmenetileg a humántárcával kötött alkukkal tudta biztosítani a működését. De csak ideig-óráig: az egyházi törvény hatálybalépésével 2012-től két olyan év szakadt az iskola nyakába, amikor hónapokig nem érkezett semmilyen kiegészítő normatíva az államtól. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy egy iskolának, amely naponta több száz diákkal és a tanáraikkal áll kapcsolatban, mit jelent a fizetési bizonytalanság.

Bonyolította a helyzetet, hogy amikor a Dzsaj Bhímtől elvették az egyházi státust, a szervezet vallási egyesületté minősült át. Az átminősítést az illetékes hivataloknak öt év alatt, azaz 2017 december végéig kellett elvégezniük. Ezt meg is tették, csakhogy arról senki nem értesítette az iskolát, hogy a korábbi, pécsi cégbíróságtól az egyesület bejegyzése Budapestre került. E malőr következtében fél évig nem volt adószáma az iskolának – fél évig nem kapták tehát a diákok után minden intézménynek járó normatívát sem. Hiába utalt a minisztérium december végén, nem volt hová, a régi adószám már, az új pedig még nem élt. Jellemzi a helyzetet, hogy még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sem tudta, hová tűnt a minisztérium által utalt normatíva.

– Tíz éve, amikor ezt az iskolát megalapítottuk, olyan jogi és oktatásfinanszírozási környezet vett körbe minket, amelyben, úgy ítéltük meg, biztonságosan lehet egy iskolát működtetni. Azóta ez nagyon megváltozott – mondja Derdák Tibor a 168 Órának.

Az iskolai szegregáció Magyarországon olyan mértékű, hogy a roma gyerekek oktatási elkülönítése miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított. Becslések szerint nagyságrendileg ötszáz olyan iskola van, ahol szegregált oktatás folyik, márpedig aki cigány iskolába jár, annak nincs mobilitási útja az érettségit adó középiskola felé. Egy részük nem tanul tovább, és a tankötelezettség végéig az általános iskolában marad vagy bekerül a Híd-programnak nevezett, valójában sehova nem vezető elfekvőbe. Más részük pedig hiába tanulna tovább, az állam mintha szándékosan emelne akadályokat az érettségi megszerzése elé.

– Havi harmincezer forint állami ösztöndíjat ígérnek, ha a fiatal a zsákutcás szakképzést választja, ahol nincs idegen nyelv és csak nyomokban van matematika, természettudomány vagy művészet. A nyomorgó családokban ez el is dönti a továbbtanulás kérdését: senki nem megy gimnáziumba, mert ott nincs ilyen ösztöndíj. Pusztán ezzel az egy költségvetési tétellel cigánymentesítik a gimnáziumokat – mondja Derdák Tibor.

– Lehetetlen hátrányos helyzetből érettségit szerezni, majd továbbtanulni. Ennek a társadalmi rétegnek a gyerekei elé a kormány szándékosan falakat húz, hogy megakadályozza a felemelkedésüket – hangúlyozta Derdák Tibor

(Forrás: 168 Óra)

Kapcsolódó:

https://varosikurir.hu/l-ritok-nora-elpazarolt-eleteket-latok/

https://varosikurir.hu/semjen-baratjae-lett-a-hatranyos-helyzetueknek-felujitott-szalloda/