Orbanisztán gebinetje azért bérelt fel amerikai lobbistákat súlyos milliókért, hogy csikarjanak ki egy baráti „OK magyarok, nálatok minden a legnagyobb rendben” határozatot az USA törvényhozásból.


Ha ezt sikerül a magyar adófizetők pénzén keresztülvinniük,

és odaát a képviselők többsége megszavazza, hogy itt „all right” (pedig frászkarikát!) akkor az Egyesült Államokban is nagy lehet a baj…

A 444.hu számolt be róla,  hogy angol nyelvű hírlevelük az InsightHungary több olyan dokumentum birtokába jutott, amit az amerikai törvényhozásban terjesztenek a magyar kormány kijárói. Ezek

„részben cáfolni próbálják a kormánnyal szembeni kritikákat, részben bemutatni, milyen hűséges szövetségesei is vagyunk az Egyesült Államoknak”.

Emlékezetes, hogy az Orbán-Trump találkozó táján republikánus és demokrata szenátorok szorgalmazták: Trump kérje számon Orbánon a magyar demokrácia leépítését, s egy, a magyar kormányt kritizáló határozati javaslat került az amerikai képviselőház külügyi bizottsága asztalára. Ezután írt a Népszava arról: 47 millióért szerződtette a magyar kormány a Policy Impact Strategic Communications lobbicéget: lássa el jótanácsokkal a washingtoni magyar nagykövetséget a két ország kapcsolatának jobbítása érdekében, és koordinálja a magyar kormányzat amerikai médiamegjelenéseit.

Még 30 milliót kapott a Greenbert Traurig floridai ügyvédi iroda is, hogy lobbistákkal együtt győzze meg a kongresszusi képviselőket, politikusokat a gebinet álláspontjáról. Mindez azért, hogy a kritikus határozati szöveg helyett egy „támogatóbb” változatot fogadjanak el. Serénykedik ám Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, láthatóan nem tétlenkedik kormányimázs-stábja…

Hanem a dokumentumok között

„néhány hamis, félvezető vagy éppen nehezen értelmezhető állítást tartalmazót”

talált az InsightHungary. Említi a kormányzati és ellenzéki média valós arányának torzítását, s egy konteó-féleség terjesztését, ami szerint

„összehangolt akció része volt a Trump-Orbán találkozó 90%-ban negatív média-megjelenítése, hogy kisiklassák a két ország javuló kapcsolatát”.

Kifogásolja a CEU-t és a civileket érintő törvénymódosításokról szóló dokumentumok hitelességét, a Veritas Intézet történelemhamisító szemléletének, a Soros-kampány antiszemita jellegének eltagadását, s azt, hogy az orosz vezetésű Nemzetközi Beruházási Bankot úgy tüntették fel, mint ami „nem is igazán orosz”. A külpolitikát taglaló irat pedig

„szélsőségesen Putyin-ellenes, orosz-faló NATO-tagként mutatja be Magyarországot, amely… annak ellenére támogatja Ukrajnát az oroszokkal szemben, hogy Kijev nem tartja be a nemzetközi vállalásait”.

Stb, stb, stb…

Számunkra, akik itt, az orbanisztáni valóságban tengetjük mindennapjainkat,

nem is kérdés, hogy az eredeti, kritikus szöveg vagy a várható újabb, szépészetileg átműtött kormánypropaganda-változat tartalmaz-e több igazságot. Az már inkább: melyikre bólint rá az USA törvényhozása. Mert annak – az elítélésnek vagy az elismerésnek – bizony nagy propaganda-értéke van. És a fránya helyzet az: a magyar ellenzéknek már rég nem futja rá, hogy a tengeren túl lobbistákat pénzeljen az igazság érvényre juttatásáért. Nem az ellenzék gazdálkodik a hazai adófizetők forintjaival, hanem az ellenzéket ellenségének tartó hatalom…

Szóval ha az amerikai törvényhozók többsége az orbanisztáni gebinet által fizetett lobbistáknak hisz majd, és nem a szemének, nem a független nemzetközi szervezetek jelentéseinek, és nem a fülének, nem a saját – Magyarországról minden lényegeset jelentő – diplomatáinak, akik az ellenzék véleményét is rendre továbbítják hazájukba, akkor ott is nagy lehet a baj. Akkor ott is vesztésre állhat a demokrácia, a szabadság ügye…

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét