Kultúra
Kövér László: a Nemzeti Múzeum a magyarság szellemi honvédelmének egyik erődje
A 220 esztendős Nemzeti Múzeum mint a magyar emlékezet háza nemcsak alapításakor volt több, mint múzeum, hanem napjainkban is. Ez az intézmény több mint két évszázada a magyarság szellemi honvédelmének egyik erődje, és az is kell maradjon.
A 220 esztendős Nemzeti Múzeum mint a magyar emlékezet háza nemcsak alapításakor volt több, mint múzeum, hanem napjainkban is. Ez az intézmény több mint két évszázada a magyarság szellemi honvédelmének egyik erődje, és az is kell maradjon.
Hangsúlyozta az intézmény alapításának 220. évfordulóján, csütörtökön az Országgyűlés elnöke
Kövér László a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett, évfordulós konferencia szünetében, az intézmény három korábbi főigazgatójának, Fejérpataky Lászlónak, Hóman Bálintnak és Zichy Istvánnak emléket állító domborművek ünnepélyes átadása előtt elmondta, a múzeumnak változatlanul be kell töltenie alapításkori hivatását, hogy maradjon a nemzet Kárpát-medencei hatókörű szellemi honvédelmének korszerű erődje.
„Mindezt az idők járásához igazodva, szakszerű és hatékony módon. Mindehhez a felelős nemzeti politikának nemcsak sok sikert kell kívánnia a Nemzeti Múzeum vezetésének, hanem biztosítania is kell az intézmény részére a kitűzött cél eléréséhez szükséges anyagi eszközöket. Bármennyire is nehéz költségvetési idők köszöntenek is ránk, szellemi erődeinket meg kell védenünk, azok nem kerülhetnek idegen kézre”
– fogalmazott a házelnök.
Mint kiemelte, az információtechnológiai fejlődés eredményeképpen az emlékezet és az azt megalapozó identitás fölötti uralom mára a leghatékonyabb hatalompolitikai eszközzé vált, annak eszközévé, hogy emberek egy csoportja a tulajdonukban vagy befolyásuk alatt álló tudatipar – azaz oktatás, kultúra és média – révén a saját akaratukat, érdekeiket és értékeiket világszinten elfogadtassák, rákényszerítsék embertársaikra.
Emlékezet nélkül nincs közösség, közösség nélkül nincs közakarat, közakarat nélkül nincs közhatalom, közhatalom nélkül nincs demokrácia, csak önkényes magánhatalmak uralma van – mutatott rá.
Kövér László elmondása szerint a magánhatalmakkal szemben kizárólag az öntudatos közösségek tudnak szembeszállni, erre pedig a családi, a vallási vagy a nemzeti közösségeknek van a legnagyobb esélyük
A házelnök hozzátette, ez a magyarázata annak, hogy a nyugati világban mindenhol ostrom alatt áll az emberi emlékezet és a legerősebb emlékezettel bíró közösségek, ezért is szükséges, hogy a Nemzeti Múzeum a magyarság szellemi honvédelmének egyik erődje maradjon a következő kétszáz esztendőben is.
Mint felidézte, a magyar reformkor eljövetelét hirdető „első szívdobbanások” egyike a Nemzeti Múzeum megalapítása volt. Nem véletlen, hanem sorsszerűség, hogy 1848 márciusában a Nemzeti Múzeum udvara a nemzet főterévé vált, hogy az idegen közjogi uralom alól felszabaduló első népképviseleti magyar országgyűlés felsőháza a Nemzeti Múzeum épületében ülésezett – emelte ki.
„Az elmúlt több mint két évszázadban a Nemzeti Múzeum is mindig csak annyira élt, amennyire a szabad Magyarország élt. Ha emelkedett az ország és a nemzet, emelkedett és gyarapodott a múzeum is, ha szenvedett a haza, sínylődött a magyar emlékezet háza, azaz a Magyar Nemzeti Múzeum is”
– fogalmazott.
A házelnök elmondása szerint az a három kiemelkedő főigazgató, akik emléke előtt mától domborművek tisztelegnek, az 1916 és 1944 közötti időszakban állt az intézmény élén, amikor az első világháború, a bolsevik rémuralom, a román megszállás, Trianon, az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság, a második világháború, a német, majd a szovjet megszállás közepette viselték vállukon a Nemzeti Múzeum iránti legfőbb vezetői felelősséget.
„L. Simon László főigazgató úr szerencsés ember tehát, hiszen a jövőre nézve bőségesen van miből lelki erőt merítenie”
– közölte Kövér László.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: Fejérpataky László, Hóman Bálint és Zichy István arcképét a Kossuth tér újjászületésében is jelentős szerepet vállalt Elek Imre szobrászművész öntötte bronzba; a domborművek a Pulszky-terem melletti előtérben láthatók csütörtöktől.
Elhunyt Rezi Kató Gábor, az MNM általános főigazgató-helyettese
Életének 59. évében, szerda reggel váratlanul elhunyt Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) általános főigazgató-helyettese, az MNM Esztergomi Vármúzeum igazgatója, a Magyar Régész Szövetség alapító tagja – tudatta az MNM szerdán az MTI-vel.
Rezi Kató Gábor 1963-ban született Budapesten. Előbb az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészet-történelem szakát végezte el, majd ugyanitt a Természettudományi Karon programozó matematikus diplomát szerzett. A Magyar Nemzeti Múzeumnak 1987-től lett a munkatársa, ahol 2000-től 2012-ig főigazgató-helyettesként tevékenykedett. 2012-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeuma és a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma igazgatói pozícióját bízták rá, utóbbinak vezetését haláláig ellátta. 2018 óta az MNM általános főigazgató-helyettese.
Rezi Kató Gábor ásatási gyakorlatát rendszeres nyári feltárási munkákon szerezte. Részt vett a fővárosban a Bécsi úti, a százhalombattai, a süttői, a herceghalmi, a pátyi, az öcsödi, a tiszalúci feltárásokon, de ásott a svájci Neuchatelben és Freiburgban is.
A Nemzeti Múzeum munkatársaként az ország különböző részein vett részt feltárásokon, valamint vezette azokat. Szakmai érdeklődése és tevékenysége szűkebb területe az újkőkor és rézkor történeti eseményeinek kutatása, matematikai-statisztikai programok, elemzési módszerek fejlesztése a régészeti alkalmazásokban. Rendszeres résztvevője volt a tudományág szakmai-jogi szabályozásáról konzultáló testületeknek, fórumoknak.
A múzeumi digitalizálási folyamatban a kezdetek óta részt vett, több adatbázis, digitális rendszer, kiadvány fejlesztésében működött közre. Szakértőként, szakfelügyelőként részt vett a múzeumi és közgyűjteményi szakterület digitalizálási projektjeinek tervezésében, ellenőrzésében, koordinálásában.
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítási tevékenységében eleinte az interaktív multimédia rendszerek tervezőjeként, majd szakmai főrendezőként vett részt. Főkoordinátorként többek között a Dzsingisz kán és öröksége – Tatárjárás (2007), a Reneszánsz Látványtár (2008), valamint a rodostói Rákóczi-emlékház (2010) létrejöttét segítette.
Intézményvezetőként és főigazgató-helyettesként több nagyszabású beruházási projektben – Esztergomi várrekonstrukció, Malenkij Robot Emlékhely, Múzeumkert, Campona limes központ, vértesszőlősi bemutatóhely – vett részt a szakmai menedzsment irányítójaként.
A Magyar Nemzeti Múzeum kötelékében három és fél évtizede végzett magas színvonalú és elkötelezett muzeológiai és tudományos tevékenysége, valamint másfél évtizedes, példaértékű szakmaisággal végzett főigazgató-helyettesi munkássága elismeréseként márciusban átvehette a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést.
Rezi Kató Gábort a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum is saját halottjának tekinti.
