Kövér László külcsíne igen, belbecse azonban cseppet sem változott

Aki Kövér Lászlóhoz eddig csak kackiás bajuszát társította, annak pénteken nagy meglepetésben lehetett része: hősünk fizimiskája teljes átalakuláson ment keresztül. Ez mindenképpen elhanyagolható mellékszál, hiszen a nemzet elsőszámú közszolgája azon kívül, hogy egy kifutón bemutatta volna átalakulását, beszédet tartott a Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából tartott Nógrádban egy Madách-ünnepségen.

„…mi itt, Madách hazájában ismerjük a titkot…”

Kövér házelnök szerint Madách minden tekintetben pontosan megírta a lényeget a mai világunkról, az emberi lélekért zajló szakadatlan küzdelemről, a jó és a rossz, a fény és a sötétség, a hit és a tagadás, végső soron Isten és a sátán között.

„Napjainkban Madách csak amiatt vonná össze a szemöldökét, hogy Ádám és Éva az emberiség fennmaradását biztosító egymásnak rendeltségét a mai nyugati kultúrában micsoda hévvel igyekeznek átírni Ádám és Béla kapcsolatára”

– fogalmazott.

Erre gondolt a szerző, legalábbis Kövér olvasatában

Kövér László a mai ember tragédiájának azt nevezte, hogy a lelki és szellemi merényletekhez korábban soha nem látott hatékonyságú eszközök állnak rendelkezésre. Mint kifejtette, a Földön élő több mint nyolcmilliárd emberből ötmilliárd csatlakozik az internethez és átlagban naponta több mint hat órát tölt a digitális világban.

„Úgy is mondhatnánk, az emberiség lassan, de biztosan a fizikai világból a virtuális világba menekül, hasonlóan, mint ahogy Madách Ádámja menekült az űrbe”

– fogalmazott.

Az emberiség számára páratlan esély, ha ez a digitális rendszer a közjót és a közérdeket szolgálja a fizikai világban, és rettenetes veszély, ha – miként ez látszik – mindezt magánérdekek vonják az uralmuk alá.

Szezon és fazon…..

A házelnök arról is beszélt, hogy

a demokratikus legitimitással nem rendelkező magánhatalmak pénzügyi és technológiai fölénybe kerültek, és új hatalmi világrendet akarnak szabni. A közhatalmat képviselő államok és a kevesek érdekeit szolgáló magánhatalmak új erőegyensúlya nélkül a nyugati világban napjainkban tapasztalható lelki, szellemi, gazdasági és politikai válságok a jövőben tovább fognak mélyülni

– közölte az MTI.

„A 20. század borzalmain túllépni akaró Ádám számára, úgy tűnik, a 21. sem tartogat mást, mint újabb illúziók elvesztését, az eszmények sárba tiprását, és a rációba kapaszkodó remény megcsúfolását”

– mondta, hozzátéve:

de mi itt, Madách hazájában ismerjük a titkot: megmaradásunk záloga mindmáig a küzdeni akarás és a Mindenható kegyelme volt.

Kövér mellesleg „díjátadott” is….

Hagyományosan a rendezvényen adták át az  önkormányzat Madách-díjait. Az elismerést idén Takaró Mihály irodalomtörténész és L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója vehette át. A díjazottakat Dörner György Kossuth-díjas színművész, az Újszínház igazgatója méltatta. Feldizéte első találkozásukat Takaró Mihállyal, amikor egy szavalóversenyen 2:1 arányban juttattak tovább egy fiatalt. L. Simon Lászlóról egy színházi évadnyitót felidézve arról beszélt, hogy a díjazott kulturális államtitkárként is közvetlen ember volt és jó borász is. Szintén a Madách-ünnepségen adták át a Horváth Endre-díjat, Balassagyarmat önkormányzatának elismerését, amelyet Csach Gábor (Fidesz-KDNP) polgármestertől Moharos Lili rajzművész vehetett át.

MTI/Komka Péter

(Takaró Mihály József Attila-díjas irodalomtörténész, költő, tanár, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. 2012-ben kezdeményezésére került az új nemzeti alaptantervbe többek között Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Szabó Dezső és Nyirő József. Ő szerkesztette a Kárpát-medencei magyar irodalom 1920-tól az ezredfordulóig című irodalomtörténeti kézikönyvet és szöveggyűjteményt. L. Simon László József Attila-díjas író, költő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója 2010-től fideszes országgyűlési képviselő, majd a kultúráért felelős államtitkár volt. A Ráció kiadó alapítója, 20 éves kora óta publikál.)