A Magyar Közlönyben szerdán megjelent rendelet szerint a kormány kötelezi a boltokat, hogy a hatósági áras termékekből nagyobb készletet kell tartaniuk. Ezzel csak az a baj, hogy az üzlettulajok eddig is kizárólag az összes többi termék árának az amúgy sem csekély infláció feletti növelésével tudták egyensúlyban tartani az üzletmenetet, vagyis…. ezután kénytelenek rádobni még pártíz százalékot, vagyis nem kérdés, hogy ki fizeti meg a kormányrendelet árát.
A rendelet kimondja….
Az intézkedés január 13-tól lép életbe.
A boltosoknak eddig is rendelet írta elő, hogy az ársapkás termékekből az adott nap átlagos készletének megfelelő mennyiséget kell tartaniuk, de januártól duplázniuk kell.
Egyes kereskedelmi láncoknál az áruhiánytól tartva kénytelenek voltak korlátozni, mennyit lehet vásárolni az árstopos termékekből, és nem feltétlenül azért, mert azt elkapkodják: az ársapka már önmagában az egyik oka lehet annak, hogy a boltoknak nem éri meg árusítani a terméket, a termelők pedig hoppon maradhatnak.
Okozó: továbbra is „Brüsszel”, a háború
A magyar kormány most már több mint egy éve az egyébként közgazdasági nonszensznek is nevezhető “ársapka” módszerrel operál, közben folyamatosan azt sulykolja, hogy az áremelkedésnek és az inflációnak Brüsszel és az Orosz-ukrán háború az oka. Abba most nem menjünk bele, hogy az ársapkák bevezetésekor még ki sem tört a háború és erősen sántít a Brüsszelre mutogatás is. Nemrég jövő áprilisig hosszabbították meg az árstopos intézkedéseket. Az árstop az alábbi élelmiszereket érinti november 9 óta:
- tojás,
- étkezési burgonya,
- liszt,
- napraforgóolaj,
- sertéshús,
- csirkehús,
- 2,8 százalékos tej és
- kristálycukor.
A tojás és a burgonya – melyek árát később szabályozta a kormány – esetében a viszonyítási nap szeptember 30. volt.
