Kerítésen innen
Közlöny van róla: visszakozott a kormány!
Jól bevált kormány-módszer, hogy belengetnek egy súlyos, sokakat hátrányosan érintő törvénytervezetet, beindul a szonda-gépezet és amennyiben úgy találják a kiértékelők, hogy „ezt azért mégse, mert nem éri meg a nép rossz szájíze és esetleges voks-elmaradása”, akkor „jófejeset játszanak” és elmismásolják az egészet, vagy célzottan olyan helyzetet teremtenek, amit kommunikációban a saját javukra tudnak fordítani.
Jól bevált kormány-módszer, hogy belengetnek egy súlyos, sokakat hátrányosan érintő törvénytervezetet, beindul a szonda-gépezet és amennyiben úgy találják a kiértékelők, hogy „ezt azért mégse, mert nem éri meg a nép rossz szájíze és esetleges voks-elmaradása”, akkor „jófejeset játszanak” és elmismásolják az egészet, vagy célzottan olyan helyzetet teremtenek, amit kommunikációban a saját javukra tudnak fordítani.
Ez a mostani is ilyen….
A kormány megfogadta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) javaslatát, így 2023. július 1-től csak azoknak a vendéglátó üzleteknek kell valós időben adatokat szolgáltatniuk arról, hogy miből mennyit adtak el, amelyeknek a 2022-es nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot – derült ki a Magyar Közlönyben hétfőn megjelent kormányrendeletből.
Július 1-jétől a büféknek, éttermeknek, cukrászdáknak, kávézóknak, italboltoknak, bároknak, szórakozóhelyeknek, gyorséttermeknek és más turisztikai attrakcióknak valós időben kell adatokat szolgáltatniuk arról, miből mennyit fogyasztanak náluk a vásárlók.
Az adatokat az úgynevezett Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) kell küldeni egy szoftverrel, amit az MTÜ térítésmentesen biztosít az üzleteknek. A beküldött adatokat az adóhatóság és a statisztikai hivatal is látni fogja az NTAK-ban. Az új adatközlésről itt olvashat bővebben.
Csak lassan, megfontoltan…..
Az MTÜ május végén azt javasolta a kormánynak, hogy szakaszosan vezessék be az új rendszert:
július 1-től csak az évi 100 millió forint nettó árbevétel felett teljesítő vállalkozások számára lépjen életbe a kötelezettség, az ennél alacsonyabb árbevételű szolgáltatók adatszolgáltatásának kezdete pedig későbbi időpontra módosuljon, hogy hosszabb felkészülési időt hagyjanak a számukra.
A mostani kormányrendeletből az is kiderült, hogy
a 2022-ben nettó 12 millió forint árbevételt elérő helyeknek majd csak 2024. január elsejétől lesz kötelező az adatszolgáltatás.
Emlékeznek?
Azt már 4 éve tudjuk, hogy a magyarországi szállodákban elindult a digitális adatszolgáltatás a nemzeti turisztikai adatszolgáltató központ rendszerébe, amiről állították, hogy csak annyit figyel, hogy hány turista, melyik országból, hány napot tölt az adott szálláshelyeken, milyen szolgáltatásokat vesz igénybe és mennyi pénzt költ. Mostanra megjött a „nagytesó” étvágya és….
Átsütve, vagy ….?
Július 1-jétől a büféknek, éttermeknek, cukrászdáknak, kávézóknak, italboltoknak, bároknak, szórakozóhelyeknek, gyorséttermeknek valós időben kell adatokat szolgáltatniuk arról, miből mennyit adtak el.
Az adatok a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz kerülnek (NTAK), de látni fogja azokat az adóhatóság és a statisztikai hivatal is. Mindez a digitalizáció korában nem tűnik lehetetlen feladatnak, de ahogy a legendás Diósdi Halsütő üzemeltetője a Telexnek elmesélte, a gyakorlatban mindez szinte lehetetlen. Vajon lehet-e kiskapu, ha egy lángosozó zárt körű rendezvénnyé alakítja magát, ahova csak meghívóval lehet bemenni?
„Képzelje el, hogy déli 12 és 2 között, amikor fut a ház, a kezem zsíros, vizes, olajos, az egyikkel sütöm a halat, a másikkal veszem elő a krumplit, beszaladok a raktárba, próbálom a telefonos rendeléseket is kezelni, két sütésenként át kell szűrnöm a zsiradékot, és közben valós idejű adatokat kellene pötyögnöm valami informatikai eszközön. Nem túlzok, olykor 55-60 fokban”
– fakadt ki egy érintett vállalkozó.
Az intézkedést azzal indokolták,
hogy a statisztikai adatok alapján jobban láthatóvá válik a turisztikai térségek, települések teljesítménye, és a naprakész információk alapján lehet fejleszteni az ágazatot. Nem utolsó szempont természetesen a turisztikai ágazat fehérítése sem.
Az adatszolgáltatási kötelezettség alól csak három kivétel van:
- a munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhelyek,
- rendezvényi (fesztivál) étkeztetés,
- illetve a mozgó vendéglátóhely (büfékocsi).
Rajtuk kívül azonban minden étterem, büfé, cukrászda, kávézó, italbolt, bár, zenés-táncos szórakozóhely, gyorsétterem számára kötelező a regisztráció, a termékkínálat rögzítése, majd a valós idejű adatszolgáltatás. Az adatokat az adóhivatal (NAV), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a helyi önkormányzatok is láthatják, de személyes adatok nem jutnak el a hatóságokhoz, vagyis az nem derül ki, ha valaki egy italboltban május 24-én megivott egy kisfröccsöt, amit 11 unikummal kísért le.
„Nem véletlen, hogy a hazai lángososok, halsütők már a betanulási időszakban is nagyon idegesek, mindenki próbál telefonálni, értelmezni a kérdéseket.”
Szerző
