Külügyi sasszé: egyet nyugatra, kettőt keletre

A máskor olyan nagyon bátor és vehemens magyar külügyér, bármikor képes bármelyik ország nagykövetét bekéretni, ha úgy érzi az adott ország megsértette Magyarországot.

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter szokatlan lépéseit néha nehéz követni

Azt már évek óta tapasztaljuk, hogy a magyar külpolitika rendre megpróbálja megakasztani az európai folyamatokat, ha Oroszország elítéléséről van szó. Persze itt is kétkulacsos politikát folytat a magyar külügyminisztérium, hiszen végül az oroszok elleni szankciókat is rendre megszavaztuk, míg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyetlen csettintésére Szijjártó Péter hanyatt-homlok repül Moszkvába.

Ráadásul itt van Ukrajna kérdése: Magyarország sikeresen akasztotta meg az ország NATO-hoz való közeledését keleti szomszédunk nyelvtörvénye miatt, ami kétségtelenül hátrányos helyzetbe hozta az orosz és  magyar kisebbséget is Ukrajnában.

Arról nem is beszélve, hogy Oroszország és Ukrajna között évek óta folyik egy „titkos”, vagy inkább furcsa háború, ahol Ukrajna területén orosz fegyverekkel, szakadároknak nevezett orosz katonák harcolnak az ukrán hadsereggel. Persze Moszkva rendre azzal hárítja el a felelősséget, hogy az orosz reguláris hadseregnek ehhez semmi köze.

Vlagyimir Putyin mossa kezeit

A nyugat, benne az Európai Unió, a NATO és az Egyesült Államok 2014-ben lenyelte azt a békát is, hogy egy vitatott népszavazás után Oroszország magához csatolta a Krím félszigetet, azaz a Krimi Autonóm Köztársaságot. Ukrajna ebben az ügyben is tehetetlen volt, az Európai Unió és az Egyesült Államok kisebb-nagyobb mértékben lényegében azóta szankcionálja Oroszországot. Az is igaz a Trump adminisztráció lényegében semmit nem tett Ukrajna érdekében és főleg nem mert, nem akart fellépni Oroszországgal szemben.

Persze a diplomáciai csatározások azóta is folytatódtak

Joe Biden amerikai elnökké választása után megváltozott az Egyesült Államok Oroszország-politikája. Washingtonból egyre élesebb kritikák érkeznek Moszkvába. Közben azt is tapasztaljuk, hogy Oroszország igyekszik egyre nagyobb befolyásra szert tenni a Balkánon és Kelet-Európában. Putyin törekvése sikeres, hiszen Szerbia miközben az Európai Unióba tart, mégis hű szövetségese Moszkvának.

A másik kakukktojás vagy éppen trójai faló éppen Magyarország

Orbán Viktor 2010-ben megválasztott, majd életre hívott második kormánya kezdetben egyáltalán nem foglalkozott Oroszországgal. A Fidesz külpolitikáját csinálók, közte Németh Zsolt és az akkori külügyminiszter Martonyi János is mindig az euró-atlanti elkötelezettséget tartotta fontosnak.

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Karmelita kolostor előtt 2019. október 30-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az orosz-magyar kapcsolatokban fordulat állt be

Vlagyimir Putyin, orosz elnök és Orbán Viktor, magyar miniszterelnök 2013-tól 2017-ig minden év januárjában vagy februárjában találkozott egymással: háromszor Moszkvában és kétszer Budapesten. 2018-ban az év eleji találkozó elmaradt, az év második felében azonban pótolták, kétszer is: júliusban és szeptemberben is összefutott Orbán és Putyin, méghozzá Moszkvában.

Legutoljára 2019 őszén találkoztak egymással, amikor Putyin elnök látogatott el a Karmelita kolostorba.

Az összesen nyolc találkozó eddigi eredménye a Paks 2 beruházásról megkötött, orosz hitelből megvalósuló beruházás és az orosz érdekeltségű Nemzetközi Befektetési Bank (IIB) Moszkvából Budapestre való költöztetése, amihez a magyar kormány egy budapesti ingatlant ajándékozott Oroszországnak. Ráadásul már ebben az esetben is felmerült, hogy az IIB éppen az orosz titkosszolgálatok egyik fedőszerve, így lényegében szabad akaratunkból engedtük be az Európai Unió területére az orosz medvét.

Több eredményről nem tudunk beszámolni. Korábban nagy reményeket fűztek a magyar agrárcégek kiviteléhez és az élelmiszer export felfutásához. De részben az Európai Unió szankciói miatt, egyikből sem lett semmi.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Csehországból kiutasítottak tizennyolc orosz diplomatát

Szombaton tizennyolc orosz diplomatát utasítottak ki Csehországból, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak.

Andrej Babis cseh miniszterelnök szerint a kiutasítás konkrét oka: erősen megalapozott a gyanú, hogy az orosz titkossszolgálatok képviselőinek szerepük volt egy dél-morvaországi lőszerraktárban, Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. Babis a diplomaták kiutasításról tájékoztatta Milos Zeman cseh államfőt, aki szerinte teljes mértékben egyetértett az intézkedéssel.

A dél-morvaországi Vrbeticében, egy régi gyártelepen kialakított raktárakban 2014-ben több nagyobb robbanás történt, melyek következtében két személy meghalt, és komoly anyagi károk keletkeztek. Később a Vrbeticében tárolt, fel nem robbant lőszert más helyre szállították. A rendőrség a robbanások ügyét szándékos veszélyeztetésként vizsgálta. A robbanások következtében három környékbeli falu több száz lakosát kellett kitelepíteni.

Andrej Babiš, cseh miniszterelnök. Fotó: Michal Cizek / AFP

Vasárnap

Ha bebizonyosodik, hogy Oroszországnak szerepe volt a vrbeticei lőszerraktárban történt robbanásokhoz, az hatást gyakorolhat a dukovany atomerőmű új energiablokkjaira kiírandó meghívásos pályázatban az orosz Roszatom részvételére – jelentette ki Karel Havlícek cseh ipari és kereskedelmi miniszter vasárnap Prágában.

A dél-morvaországi vrbeticei lőszeraktárban 2014 októberében történt robbanás valószínűleg nem volt tervezett, a cseh rendőrség az események azon változatával dolgozik, hogy a robbanásnak nem Csehországban, hanem Bulgáriában kellett volna bekövetkeznie – fejtette ki vasárnap Jan Hamácek kormányfő-helyettes, belügyminiszter és megbízott külügyminiszter a közszolgálati Cseh Televízióban.

A robbanásokért a cseh hatóságok a helyi sajtó szerint az orosz titkosszolgálatokat tették felelőssé, és körözést adtak ki az orosz katonai felderítés két tisztje, Alekszandr Miskin és Anatolij Csepiga ellen. Őket Nagy-Britanniában mérgezési kísérlettel gyanúsították meg, amelyet 2018-ban Salisburyben Szergej Szkripal átállt orosz katonai hírszerző és a lánya ellen követettek el.

Hétfő

Nem minősíthető állami terrorizmusnak a vrbeticei robbanás, alapvetően egy bolgár vállalkozó áruja elleni támadásról van szó – jelentette ki Andrej Babis cseh kormányfő a cseh kormány ülése utáni sajtótájékoztatón hétfőn este Prágában.

Magyarország elvárja, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a magyar közösség jogait

Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna erős, stabil és demokratikus ország legyen, kiáll területi egysége és önállósága mellett, ugyanakkor elvárja, hogy tartsa tiszteletben a nemzeti közösségek, köztük a magyar közösség jogait

– jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az uniós tagországok külügyminisztereinek egynapos, informális, videókapcsolaton keresztül tartott ülését követően.

Szijjártó Péter a Facebookon közzétett videójában emlékeztetett: Ukrajnában az elmúlt esztendőkben folyamatosan megsértették a magyar közösség jogait, egyebek mellett a nyelvhasználatot érintően a kultúra, a média, közigazgatás és az oktatás területén.

Magyarország „megütközéssel vette tudomásul” a kárpátaljai magyar közösség vezetőivel szembeni megfélemlítő eljárásokat, mint ahogy nem segíti a kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatot az sem, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezők felderítésére akciók indultak”

– közölte.

Tájékoztatása szerint a tanácskozás során arra kérte az ülésbe bekapcsolódó Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert, hogy tartsák tiszteletben a kisebbségi jogokat, és kerüljék a magyar nemzeti közösség olyan módon történő beállítását, mint amely közösség bármifajta veszélyt jelenthetne Ukrajna területi integritására. Kijelentette: a kárpátaljai magyarság mindig számíthat az anyaország, a magyar kormány támogatására.

„Mindig, minden nemzetközi fórumon ki fogunk állni a kárpátaljai magyarság és jogiak mellett” – fogalmazott a miniszter.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, Magyarország kifejezte szolidaritását Lengyelországgal a Fehéroroszországban élő lengyel nemzeti közösség vezetőjének letartóztatása, illetve Csehországgal is az Oroszországgal kialakult diplomáciai viszálya miatt.

A nyolc perces videóban Szijjártó ezt a kérdést fél perc alatt elintézte, lényegében egyetlen kritikus szót sem mondott Moszkva magatartása, illetve tevékenysége miatt.

A V4 külügyminiszterei szolidaritásukat fejezték ki az orosz diplomatákat kiutasító Csehországgal

A visegrádi csoportot (V4) alkotó országok külügyminiszterei szolidaritásukat fejezték ki az orosz diplomatákat kiutasító Csehországgal – olvasható a lengyel külügyi tárca honlapján hétfőn közzétett közös nyilatkozatban. Az ismertetett dokumentum szerint a V4 három országának (Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) külügyminiszterei szolidaritásukat fejezik ki a csoport negyedik országa, Csehország által „az utóbbi időben tett lépésekkel”.

A három visegrádi külügyminiszter „elítél minden olyan tevékenységet, amely fenyegetést jelent a szuverén államok és lakosaik biztonságára”

– áll a hétfői nyilakozatban, mely szerint a visegrádiak készen állnak

„a felforgató tevékenységgel szembeni ellenálló képességük további megerősítésére”.

Ezt egyrészt nemzeti szinten, másrészt a NATO-szövetségesekkel együttműködve fogják tenni, valamint az Európai Unió keretében is – olvasható a nyilatkozatban.

Megromlott lengyel-orosz és cseh-orosz kapcsolatok

A V4 soros elnökségét június végéig betöltő Lengyelország már vasárnap este jelezte, hogy támogatja Csehország döntését az orosz diplomaták kiutasításáról. Varsó múlt csütörtökön minősítette nemkívánatos személynek a varsói orosz nagykövetség három munkatársát, a lépést azzal indokolták, hogy az érintettek megsértették a diplomáciai státusz feltételeit, és Lengyelországnak ártó tevékenységet folytattak.

Aznap Joe Biden amerikai elnök rendeletet írt alá, miszerint kormányzata pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát, mivel Washington szerint Moszkva kibertámadásokat hajtott végre, és beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

Oroszország – reagálva az amerikai szankciókra – pénteken azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, és ezenkívül kiutasított további 10 amerikai diplomatát. Varsó lépésére pedig Moszkva öt lengyel diplomata kiutasításával válaszolt.

Az EU kifejezte szolidaritását Csehországgal

Az Európai Unió teljes támogatásól és szolidaritásáról biztosította Csehországot, amiért cseh diplomáciai lépésekre válaszul Oroszország 16 cseh diplomatát és négy követségi alkalmazottat nyilvánított nemkívánatos személynek – közölte az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) kedden.

Az Európai Uniót mélységes aggodalommal tölti el Oroszország ismétlődő, veszélyes és rosszindulatú magatartása Európában. Oroszországnak fel kell hagynia minden olyan tevékenységgel, amelyek sértik a nemzetközi elveket és normákat, és veszélyeztetik az európai stabilitást

– jelentették ki.

Forrás: MTI