Zelenszkij a Donyec-medencei frontvonalon találkozna a fenyegetőző Putyinnal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül azt üzente Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy kész vele találkozni az ukrajnai Donyec-medencei frontvonal bármely pontján, és Ukrajna nem fél Oroszországtól.

“A verekedés nem elkerülhetetlen”

Az ukrán elnök megjegyezte, hogy ő amúgy is minden hónapban megfordul ott.

“Egyszer Oroszország elnöke azt mondta: ha a verekedés elkerülhetetlen, akkor először kell ütni. Véleményem szerint viszont ma minden vezetőnek meg kell értenie, hogy a verekedés nem elkerülhetetlen, amikor nem egy sikátorról és nem huligánokról van szó, hanem egy igazi háborúról és emberek milliónak az életéről. Meg kell érteni azt, hogy a verekedéssel ellentétben egy háborúban mindkét fél veszít. Azt, hogy támadással nem lehet megvédeni valakit, és lehetetlen valakit elfogással szabadon engedni, lehetetlen tankokkal békét teremteni”

idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán elnöknek a YouTube videomegosztó portálon közzétett üzenetéből.

Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy a normandiai négyek, azaz Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország tanácsadói szintű, és a minszki háromoldalú, Moszkva, Kijev és az EBESZ képviselőiből álló összekötő csoportnak az e heti tanácskozásain, amelyen a Donyec-medencei tűzszünet helyreállítását vitatták meg, azért nem született eredmény, mert noha minden fél támogatta, Moszkva végül nem fogadta el a közös nyilatkozatot.

Közben szerdán Zelenszkij aláírta azt a törvényt, amelynek alapján úgynevezett “különleges időszakokban” 24 órán belül mozgósítás elrendelése nélkül is behívhatók a tartalékosok katonai szolgálatra.

A válság súlyosbodásáért Kijev és Moszkva egymást teszi felelőssé

Az utóbbi időben különösen feszültté vált a viszony Ukrajna és Oroszország között, miután a Donyec-medencei válságövezetben egyre gyakoribbá váltak a tűzszünetsértések, március 26-án pedig négy ukrán katona is életét vesztette. Azóta velük együtt mostanra már több mint egy tucat ukrán katona halt meg a térségben, a legutóbbi múlt vasárnap.

Közben Oroszország egyre több katonát és fegyverzetet vont össze Ukrajna határai közvetlen közelében, ami ellen szót emelt már az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Unió és a NATO is.

Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területekre és a Krímbe 28 harcászati zászlóaljat vont össze, és még további egységek érkeznek.

Egy hét múlva több mint 120 ezer orosz katona lesz az ukrán határ mentén

Oroszország egy hét alatt 120 ezer fölé növeli az ukrán határ mentén és az általa önkényesen megszállt Krím félszigeten összevont katonáinak a létszámát – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden, külföldi újságíróknak tartott online sajtótájékoztatóján.

Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetekben folyamatosan érkeznek az orosz csapatok közvetlenül Ukrajna északkeleti, keleti és déli határához. Szavai szerint aggasztóbb az a tény, hogy

Oroszország nemcsak egyszerűen katonákat, hanem a Krímbe ejtőernyős alakulatokat vezényelt, valamint elektronikus hadviselési rendszereket telepített, amelyek elnémítják az ukrán kommunikációs rendszereket, továbbá ballisztikus rakétákat is.

Hozzátette: egyértelmű jelek utalnak arra, hogy Oroszország “néhány más, potenciálisan támadó képességet” is telepít.

Julija Mendel, Zelenszkij sajtótitkára április 11-én egy tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten. Kiemelte, hogy az év kezdete óta – az akkori adatok szerint – már 26 ukrán katona halt meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, míg a legutóbbi, tavaly júliusi tűzszünet életbe lépése óta a múlt év végéig öt katona esett el.

A kelet-ukrajnai konfliktus kiéleződéséért Kijev és Moszkva egymást vádolja. Mendel hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.

Zelenszkij már márciusban kezdeményezett megbeszélést Putyinnal, de az ukrán elnöki iroda azóta sem kapott választ a Kremltől.

Putyin fenyegetőzik

Oroszország megtalálja a módját, hogy megvédelmezze érdekeit, ha más országok megtagadják a párbeszédet vele – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a parlament két házához szerdán intézett éves üzenetében.

Fotó: Alekszej Nikolszkij/Russian Presidential Press and Information Office/TASS

Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkva nem kíván válaszolni egyes országok barátságtalan lépéseire, és jó viszonyt akar fenntartani mindenkivel, még azokkal is, akikkel “ez az elmúlt időben, finoman szólva” nem sikerül. De, mint mondta, ha valaki Moszkva jó szándékát a gyengeség jelének veszi, és “az összes híd felégetésére” szánja rá magát, akkor tudnia kell, hogy Oroszország válasza “aszimmetrikus, gyors és kemény” lesz.

Putyin azt ígérte, hogy Oroszország a nemzetközi jog keretei között fogja megvédeni érdekeit

Nehezményezte, hogy szerinte egyes országokban szokássá vált, hogy “sportot űzzenek” abból, hogy ok nélkül “beleakaszkodjanak” Oroszországba.

“Hol itt, hol ott akaszkodnak bele Oroszországba ok nélkül. És körülöttük azonnal, mint Sir Kán körül, ott forgolódnak az apró tabakik” – mondta Rudyard Kipling A Dzsungel könyve című regényének tigrisére és sakáljára utalva Putyin.

“Pont úgy, mint Kiplingnél. Azért üvöltenek, hogy megnyugtassák uralkodójukat” – tette hozzá.

Orosz sajtójelentések szerint az elnök ezzel feltehetően Csehországra célzott, amely a területén hét évvel ezelőtt történt lőszerraktár-robbanásokért a hétvégén az orosz katonai hírszerzést tette felelőssé. Az incidens miatt a két ország között súlyos diplomáciai konfliktus alakult ki.

“Azok, akik provokációkat szerveznek Oroszország ellen, úgy meg fogják ezt bánni, ahogyan már régóta nem bántak meg semmit” – fenyegetőzött az orosz államfő.

“Remélem, hogy senkinek nem jut eszébe Oroszország viszonylatában átlépni az úgynevezett vörös vonalat. Azt, hogy ez hol fog húzódni, azt minden konkrét esetben mi magunk fogjuk meghatározni” – fogalmazott Putyin.

Bejelentette, hogy az első, Szarmat hadászati rakétarendszerrel felszerelt ezred 2024-ben áll majd szolgálatba.

Putyin kifogásolta, hogy a “kollektív Nyugat” nem csak elítélni, de észrevenni sem akarja az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök meggyilkolására és a minszki államcsínyre való készülődés történetét. Emlékeztetett rá, hogy 2014-ben Viktor Janukovics akkori ukrán elnököt is fegyverrel fosztották meg a hatalomtól, és csaknem megölték.

“Lehet bármilyen álláspontot vallani Fehéroroszország elnöke, Aljakszandr Grigorjevics Lukasenka politikájával kapcsolatban, de az államcsínyek szervezése és (…) a legmagasabb tisztségviselők elleni politika gyilkosságok tervezése több a soknál. Ez már túllép minden határon” – mondta.

Putyin szerint Fehéroroszország ellen a puccsal együtt egy masszív kibertámadás is készült, Minszk áramszolgáltatásának lekapcsolásával. Az orosz vezető ezzel összefüggésbe hozta, hogy a Nyugat nem hajlandó Oroszországgal kiberbiztonságról tárgyalni.

zselenszkij

“Ha Navalnij meghal a börtönben, annak következményei lesznek”

Washington nem habozik további politikai eszközöket alkalmazni Oroszország ellen az Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikussal szemben tanúsított bánásmódja miatt – jelentette ki kedden Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

“Továbbra is Oroszországot tartjuk felelősnek mindazért, ami Alekszej Navalnij úrral történik, ugyanis ők felelnek az őrizetéért” – fogalmazott Price.

A szóvivő azt mondta: többször is felhívták Moszkva figyelmét, hogy “azonnal tegyék lehetővé, hogy Navalnij megkapja a szükséges és független orvosi ellátást.” Ned Price hozzátette: annak ellenére, hogy a két ország között – például Ukrajna és más kérdések miatt – fokozott a feszültség, az Egyesült Államok konstruktív párbeszédre törekszik Oroszországgal.

A Vlagyimir Putyin elnök legszókimondóbb bírálójának számító 44 éves politikust januárban vették őrizetbe Moszkvában, amikor hazatért Németországból, ahol mérgezés miatt kezelték. Navalnij szerint az orosz kormány próbálta idegméreggel megölni őt, de ezt a Kreml következetesen cáfolja. Két és fél évet kell börtönben töltenie, mert korábban csalás miatt ítélték felfüggesztett büntetésre, és megszegte a próbára bocsátás feltételeit.

Alekszej Navalnij. Fotó: MTI/EPA/Moszkvai Városi Bíróság

Navalnij már az eredeti ítéletet is politikailag motiváltnak nevezte

A börtönben Navalnij kezdetben hátfájásra panaszkodott, és azt mondta, kezdi nem érezni a lábát, ezért azt kérte, hogy saját orvosai megvizsgálhassák. Ezt az orosz hatóságok megtagadták, ezért éhségsztrájkba kezdett. Egyik orvosa szombaton azt mondta: akár a közeli napokban meghalhat, mivel rendkívül rossz a vérképe, leletei pedig arra vallanak, hogy szív- és veseleállás fenyegeti. Navalnijnál korábban az MR-vizsgálat két porckorongsérvet mutatott ki. Hétfőn a börtönből egy rabkórházba szállították át.

A külügyi szóvivő leszögezte: amennyiben fogvatartása idején “bármi történne” Navalnijjal, Moszkvának “számolnia kell a következményekkel”.

“Ha Navalnij meghal a börtönben, annak következményei lesznek” – ezt Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője mondta keddi sajtóértekezletén, megismételve Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hétfői szavait. Psaki hozzátette: a nemzetközi közösség felelősségre fogja vonni Moszkvát, ha valami történik az ellenzéki politikussal. A szóvivő arról is beszélt, hogy Washington továbbra is Navalnij szabadon bocsátását követeli.

A Moszkvából hazatérő amerikai nagykövettel kapcsolatban Jen Psaki hangsúlyozta: “abszolút az a szándék”, hogy John J. Sullivan visszatérjen Oroszországba, miután meglátogatta családját és találkozott az új adminisztráció tagjaival. A szóvivő úgy fogalmazott: nincs tudomása arról, hogy Sullivan és Joe Biden amerikai elnök találkozót terveztek volna.

Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete hétfőn jelentette be, hogy konzultációra Washingtonba utazik. Közleményében Sullivan úgy fogalmazott:

“úgy gondolom, fontos, hogy közvetlenül eszmét cseréljek a Biden-adminisztrációban dolgozó új washingtoni kollégáimmal az Egyesült Államok és az Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok jelenlegi helyzetéről”. Hozzáfűzte még, hogy több mint egy éve nem találkozott családtagjaival sem.

Keddi közleményében az amerikai nagykövet hangsúlyozta: heteken belül visszatér Moszkvába, “még mielőtt bármilyen találkozóra sor kerülne Biden és Putyin elnökök között”.

Kölcsönös üzengetés

Szergej Lavrov külügyminiszter még pénteki sajtótájékoztatóján közölte: Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója azt javasolta Sullivannek, hogy térjen vissza Washingtonba konzultációra.

A feszült orosz-amerikai viszony tovább romlott az utóbbi időben. Nagy felháborodást váltott ki orosz részről, amikor Joe Biden elnök egy – az ABC televíziónak adott – márciusi interjúban igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint. Az amerikai elnök akkor azt is mondta, hogy Oroszország “meg fog fizetni” a 2020-as elnökválasztásba történt beavatkozásért.

Joe Biden a múlt héten rendeletet írt alá, melynek értelmében kormányzata pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát, mivel Washington szerint Moszkva kibertámadásokat hajtott végre és beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba. Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra kiutasított 10 amerikai diplomatát.

Az Egyesült Államok 155 millió dollár támogatást nyújt Ukrajnának

Az Egyesült Államok 155 millió dollár kiegészítő fejlesztési támogatást nyújt Ukrajnának nemzetközi fejlesztési hivatalán, a USAID-en keresztül egyebek mellett a demokrácia fejlesztésére és az orosz agresszióval szembeni ellenlépésekre – közölte a Jevropejszka Pravda hírportál szerint Washington kijevi nagykövetsége kedden.

Az összegből 63 millió dollárt különítenek el egyebek mellett olyan feladatokra, mint Ukrajnának az Oroszországtól való gazdasági és energiafüggőségének csökkentése az európai hálózatokkal történő összekapcsolódása révén, az orosz agresszió áldozatává vált ukrán állampolgárok jogsegélyére, a dezinformáció elleni küzdelemre, továbbá az ország euroatlanti közeledésének és demokratikus fejlődésének támogatására.

Harmincnégy millió dollárt irányoztak elő a gazdasági fejlődés fenntartására és egészségügyi szolgáltatások minőségének javítására, beleértve a koronavírus-járvány okozta nehézségek leküzdését, továbbá az átláthatóság növelésére és a gazdasági lehetőségek bővítésére az energiaiparban, a mezőgazdaságban, a pénzügyi szektorban, valamint a termőföldpiac mint az agrárszektor jelentős befektetési lehetőségének az élénkítésére.

Tizennégy millió dollárt a korrupcióellenes küzdelemre különítettek el.

A demokrácia megerősítésére 44 millió dollárt irányoztak elő, ezen belül a bírósági reform előmozdítására, az önkormányzatiság terén pedig kiemelten az újonnan létrehozott, egyesített kistérségi közösségek megerősítésére.

Kapcsolódó

Zelenszkij

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük