Horváth Csaba: hétfőn indul a népszavazási aláírásgyűjtés a 3-as metró akadálymentesítéséről 

Helybenhagyta a Kúria a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) döntését, amellyel hitelesítette a 3-as metró akadálymentesítéséről kezdeményezett népszavazást – derül ki a Kúria honlapjára feltöltött végzésből. 

Jogerős végzésében a Kúria azt írta, hogy a kérdés nem ütközik sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményével.

A népszavazási kezdeményezést Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője nyújtotta be hitelesítésre. A kérdés úgy szól: „Akarja-e Ön, hogy a 2017-2020 között történő budapesti M3-as metróvonal felújításával egyidejűleg valósuljon meg ezen metróvonal valamennyi megállójának teljes értékű akadálymentesítése, az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározottak szerint?”

Az FVB december 14-én a kérdést hitelesítette. A bizottság megítélése szerint a kérdés a választópolgárok és a döntéshozó számára is egyértelmű: a választópolgároknak arról kell dönteniük, kívánják-e, hogy a metrófelújítás során teljes körű akadálymentesítés történjen az összes állomáson, a döntéshozónak pedig arról, hogy – miként az akadálymentesítés mértékéről eddig is döntött – az akadálymentesítés teljes körű legyen.

Az FVB hitelesítő határozata ellen jogorvoslatot nyújtottak be a Kúriára, ebben a többi között arra hivatkoztak, hogy a kérdés nem egyértelmű, ezért nem hitelesíthető.

A Kúria azonban a felülvizsgálati kérelmet ma elutasította és helybenhagyta az FVB határozatát.

Horváth Csaba: hétfőn indul az aláírásgyűjtés

Horváth Csaba a Városi Kurír kérdésére elmondta, hogy vasárnapi hitelesítési dátummal veszi fel a gyűjtőíveket és február 5-én, hétfőn indul a kilenc szervezet által támogatott aláírásgyűjtés. A szervezetek jelenleg is egyeztetnek arról, hogy a főváros hány pontján és pontosan hol várják aktivistáik a budapestieket.

Tarlós: értelmetlen az akadálymentesítéséről szóló népszavazási kezdeményezés

Tarlós István főpolgármester szerint semmi értelme nincs a 3-as metró akadálymentesítéséről szóló népszavazási kezdeményezésnek, abból eredményessége esetén nem következik majd, hogy minden állomáson liftet kellene építeni.

A törvény nem definiálja, hogy milyen módon kell megoldani az akadálymentesítést, egy eredményes népszavazás esetén ugyanott fogunk tartani mint most, az semmit nem befolyásol – közölte. A Kúria azt mondta ki, hogy jogilag nincs akadálya a referendum megtartásának – mondta Tarlós István, aki szerint a szocialisták rosszul tették fel a kérdést, azzal nem tudnak semmit elérni.

Horváth Csaba: Tarlós fél a népszavazástól

Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője szerint Tarlós István főpolgármester „olyan, mint a többi fideszes”, fél a népszavazástól, fél az emberek véleményétől.

A szocialista politikus azt mondta: azt kérik, Tarlós István ne keressen kifogásokat, viselkedjen főpolgármesterként és ne próbálja lebeszélni a fővárosiakat a népszavazásról.

Úgy fogalmazott: két törvény világosan definiálja, mit jelent az akadálymentesítés a nehezen közlekedőknek a metrós közlekedésben. Jelezte: a Fővárosi Választási Bizottság és a Kúria egyértelmű döntése bizonyítja, hogy ők értették a kérdést. „Már csak Tarlósnak maradtak szövegértési nehézségei” – folytatta –, hozzátéve, a főpolgármester szerinte nem akarja belátni, hogy a kérdés egyértelmű és alkalmas arra, hogy a budapestiek megítéljék a fontosságát. Megjegyezte: decemberben a budapestiek 92 százaléka mondta azt, hogy ez rendkívül fontos ügy.

Közölte: hétfőtől a város több pontján alá lehet írni civileknél, aktivistáknál a népszavazási aláírásgyűjtő ívet. „Legyen népszavazás, döntsenek a budapestiek!” – mondta Horváth Csaba.

Hozzátette ugyanakkor: továbbra is várja a józanabb belátást a főpolgármestertől; szerinte Tarlós Istvánnak nem az ellenzékkel vagy a babakocsis kismamákkal kellene „keménykednie”, nem a kerekesszékesek igényeit kellene visszautasítania, hanem a kormánytól kialkudnia 20 milliárd forintot az akadálymentesítésre. Kitért arra is, hogy az alacsonypadlós buszok szerinte nem helyettesítik a metrót, mert jóval ritkábban járnak, mint a metrók, kényelmetlen az utazóközönségnek és drága is ez a megoldás.

Horváth Csaba szerint a budapestiek 2021-ben akadálymentes metróval fognak járni, mert „van erejük és ki fogják használni”.