Minden kutyás tudja: kedvence hűséges, de nem hülye

A tudósok semmit nem vesznek készpénznek. Megmérik, kikísérletezik, bizonyítják azt, amiről mi, többiek azt gondoljuk, kézenfekvő tény. Svájci csapat bebizonyította, hogy a kutya tényleg azt az elvet követi: amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten.

A nagy kérdés: kié a kolbász?

A svájci kísérletben a kutatók azt használták ki, hogy minden kutya imádja a kutyakolbászt. Tetszik nekik a kutyakeksz is, de ha választhatnak, a kolbász a mindenük.

A tudósok több mint két tucat kutyussal kísérleteztek. A kutyák gyorsan megismerkedtek a velük foglalkozó két  kutatóval, és megtanulták róluk a legfontosabbat: egyikük előzékenyen odaadja nekik a kedvenc kolbászukat (ő az „együttműködő”) másikuk megtagadja tőlük a csemegét (ő a „versengő”).

A kutatók megtanították a kutyusokat arra,  hogy vezessék oda a két embert három doboz valamelyikéhez. Az egyik dobozban az imádott kolbász volt, a másikban kutyakeksz, a harmadik pedig üres volt.

Minden kutyának kiadták a parancsot, hogy „mutasd az ételt” és ezután mindegyik kutya odavezette az embert valamelyik dobozhoz. Láthatták, hogy az „együttműködő”  ember megjutalmazta a kutyát azzal, ami a dobozban volt. A másik pedig megtartotta magának, ami a dobozban volt.

Na, és mit csináltak erre a kutyák?

Bizony, bebizonyították, hogy megvan a magukhoz való eszük. Azt az embert, aki nem adta nekik a dobozban talált kincset, soha nem vezették a kolbászos dobozhoz.

A másik emberrel viszont szívesen és lelkesen loholtak a kolbászokhoz. Naná, hogy minél előbb megkaphassák a jutalmukat.

Az Animal Cognition című szaklap nem vont le mindebből egyértelmű következtetést, de a gazdik milliói naponta eldönthetik, szigorú istenként viselkedjenek kutyájukkal, vagy jóságos nagyik legyenek. A kutya pedig ennek megfelelően eldöntheti, hogy milyen módszerrel juthat hozzá minél több kolbászhoz.

(Forrás: Kívül tágasabb blog)

Kapcsolódó

Piás, drogos, játékfüggő kutya nincs, de betegesen jutalomfüggő nagyon is lehet!