Lantos Csaba: nagyjából 400 orvosbáró van Magyarországon

Lantos Csaba milliárdos vállalkozó egy éve adta el a rendkívül sikeres Róbert Károly Magánkórházát. A vállalkozó szerint a legmenőbb orvosok több milliót is megkeresnek havonta Magyarországon, és a jelentős béremelkedés miatt elindult az orvosok hazaáramlása külföldről. Kitért arra is, hogy sokan összekeverik a magán- és a közellátást.

Arccal a magánszféra felé

Hangsúlyozta, egy orvosnak mindig ott az opció, hogy külföldre megy. Úgy tapasztalja azonban, hogy csendesedett ez a fajta kiáramlás. De egyre többször fordul elő a nagy magánszolgátatóknál, hogy az orvosuk teljesen kijön az állami ellátásból és csak a magánszférában dolgozik tovább:

„Régebben az volt a jellemző, hogy dolgozott az állami szférában és mellette maszekolt. Ma a nagyobb magánszolgáltatóknál egyre többen csak ott dolgoznak, sőt sokan a magánrendelésüket is feladják. „

Több a pénz, tisztul a helyzet

Megfogalmazta, hogy erőteljesen tisztul a piac. De ez a legális bérek fokozott emelkedésével járt együtt:

„A legmenőbb orvosok itthon is megkeresnek 4-8 millió forintot. Egy jó szakorvos, gyakorlattal egymillió nettót hazavisz. Nálunk is hazavittek ennyit. És hozzáteszem, hogy legálisan.”

Megoldják „okosban”

Hangoztatta, hogy a legjobb állami kórházak vezetői rákényszerülnek arra, hogy mindenféle eszközt használva, de megadják legjobb orvosaiknak ezeket a fizetéseket, mert különben tömegesen elmennek, ahogy arról olvashattunk is egy-két esetben:

„Melyik kórházigazgató akar így a címlapra kerülni? Ennél akkor már jobb, ha a munkaügyi felügyelőség megbünteti a kórházat, mert nem teljesen tartja be a szabályokat. Hozzáteszem, annál most jobb a helyzet, mint amikor 4-6 helyre rohangált az orvos, hogy összeszedje a jövedelmét. Nagy elszívó hatása van a magánegészségügynek. A piac kikényszeríti a megoldást. Véleményem szerint ezért nincs más lehetőség, mint a copayment rendszer – magán és állami egészségügy kombinációja – bevezetése. Vagy teljes kettészakadás lesz a következmény.”

Fekete pénz…

Régen tipikus volt, hogy az állami rendelése mellett az orvos lakásrendelőt tartott fenn, amely szinte teljesen fekete pénz volt. Most az emberek minőségi szolgáltatás iránti igénye kikényszerítette, hogy ez megváltozzon. Kitért arra is, hogy vannak-e orvosbárók:

„Vannak, de nem eltüntetni kell őket, hanem kiegyezni velük. Én nagyjából 400 főre teszem a számukat. Az egész egészségügy alapdilemmája, hogy ők alakítják a keresletet és a kínálatot is, és ilyen nincs más szakmában. Természetesen nem egy konkrét orvos alakítja a kínálatot, de azt, hogy melyik kórházban melyik betegség csoportot gyógyítják, ott milyen terápia van, mely gyógyszereket alkalmazzák, a vezető orvosok alakítják ki. Az egészségügy a világon mindenhol hierarchizált és ezzel nincs is baj.”

A „véletlen-faktor”

Szerinte, ma Magyarországon az állami rendszerben az átlagos orvosi képesség nem rosszabb, mint Nyugat-Európában. Még annak ellenére sem, hogy kiléptek sokan az állami rendszerből:

„Ami ugyanakkor az első számú rossz, hogy a beteg erről mit sem tud, és a véletlenen múlik – konkrétan azon, hogy hol lakik –, hogy ő személyesen melyik orvoshoz kerül. Csapnivalóan rossz, de a legjobb ellátást is kaphatja. Az informális kapcsolati hálón keresztül, illetve hálapénzzel próbálja a vásárló a hallomás alapján számára legjobb orvost megtalálni.” /… / „Az embernek van egy vásárlói élménye arról, hogy ha bemegy mondjuk a János Kórházba, akkor az úgy ránézésre milyen. De hogy az ellátás milyen lesz, azt nem tudja a beteg. Teljes a kiszolgáltatottság. ” /……/ „Elfogadhatatlan egy civilizált országban, hogy például ne lehessen tudni a keresztfertőzések arányát.”

„Hazugság az, hogy mindenkinek minden és egyformán ingyenesen jár”

Nagyon nagy problémának tartja, hogy a szocializmusban kialakult a területi ellátási kötelezettség. Ez mit sem változott, vagyis van egy szabály, amit senki nem tart be. Az egészségügy az utolsó nagy rendszer, ahol a késő Kádár-kor itt van velünk:

„Hazugság az, hogy mindenkinek minden és egyformán ingyenesen jár. Persze ehhez tudni kellene, hogy mi az, ami tényleg mindenkinek jár, például ilyen a sürgősségi ellátás. A mentő nem válogathat.” /….. / „Ha a területi ellátási kötelezettséget elrendeltem, akkor fixen fizetnem kell, mert azt a kapacitást fenn kell tartani.” /… / „De a magyar egészségügy nem így finanszírozott, mert semmilyen szempontból nem tükrözi a valóságot, a bázisalapú finanszírozás. Bejött a HBCS modell, a homogén betegség csoport, ez egy amerikai, és nem egy rossz modell.”

„Ma azt próbáljuk meg eljátszani, hogy nincs verseny…”

Megfogalmazta, ha egy magánkórházat beengednének a rendszerbe, amelynek nincs teljesítmény volumen korlátja, nincs területi ellátási kötelezettsége, akkor az alaprendszerből ki kéne venni pénzt és akkor sérül a betegek érdeke – vélik az állami oldalon:

„Erre nekem az a válaszom, hogy adják a 70 százalékát az adott HBCS értéknek, a magánkórház azért is megcsinálja, hiszen egyéb módon is keres pénzt a betegen. Cserébe engedjük meg azt, hogy a nem területi állami kötelezettségű kórház is megcsinálhassa ugyanezt.” /…. / „Ma azt próbáljuk meg eljátszani, hogy nincs verseny, miközben minden költségtényezőben verseny van.”

Forrás