Lavrov: Moszkva válaszolni fog a nyugati országok „arcátlanságára”

Moszkva nem fogja eltűrni a nyugati országok „arcátlanságát”, és válaszolni fog diplomatái kutasítására – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Taskentben a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

Hétfőn 22 ország több mint 135 orosz diplomatát utasított ki

„Válaszolni fogunk, efelől ne legyenek kételyeik. Mert ilyen arcátlanságot eltűrni természetesen senki sem akar. Mi sem fogjuk eltűrni”

– mondta a tárcavezető, miután hétfőn 22 ország több mint 135 orosz diplomatát utasított ki a Szkripal-ügy miatt, az Egyesült Államok pedig ezen felül elrendelte a seattle-i orosz főkonzulátus bezárását.

Lavrov szerint a történtek alátámasztják azt az orosz következtetést, amely szerint a világon és Európában kevés önálló ország maradt.

„Amikor egy vagy két diplomatát valamely ország elhagyására kérnek, mellesleg elnézést súgva a fülünkbe, biztosan tudjuk, hogy kolosszális nyomás, kolosszális zsarolás eredménye, amely Washington fő eszköze a nemzetközi színtéren”

– nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.

Szergej Lavrov a helyzetet a palesztinokra gyakorolt nyomáshoz hasonlította, amikor az amerikai fél az értésükre adta, hogy addig nem kapnak pénzt, amíg nem fogadják el a még ki sem alakított álláspontjukat. A tárcavezető szerint ez ugyanolyan zsákbamacska, mint Theresa May brit miniszterelnöknek az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádjai, amelyek „egyszerűen sértik az angolszász, a brit igazságszolgáltatást”.

Moszkva „megfelelő választ ad”

Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati lépések azt mutatják, hogy ezen országok elitjei nem kívánnak hallgatni a közvéleményre. Szavainak alátámasztására a Die Welt című német napilap közvélemény-kutatását hozta fel, amelyben a válaszadók 80 százaléka az Oroszország elleni újabb szankciók bevezetése ellen foglalt állást.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő keddi moszkvai sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy az orosz diplomaták kiutasításának London és Washington a haszonélvezője, és ebből kifolyólag „folytatódni fog a leplezetlen oroszellenes kurzus”. Ő is kilátásba helyezte, hogy Moszkva „megfelelő választ ad majd” az Egyesült Államok és az Európai Unió által megtett lépésekre.

Megismételte azt az orosz követelést, hogy London haladéktalanul bocsássa rendelkezésre az összes, a Szkripal-ügyre vonatkozó információt. Mint mondta, Nagy-Britannia eddig semmiről sem tájékoztatta Oroszországot.

Zaharova a Facebookon az orosz külügyminisztérium nevében arra kérte a moszkvai brit és amerikai nagykövetséget, hogy juttassa el hozzá a brit fél által a Szkripal-üggyel kapcsolatban az orosz fővárosban akkreditált diplomaták között köröztetett nyomtatványt. A dokumentumról Jon Huntsman, az Egyesült Államok moszkvai külképviseletének vezetője tett említést a TASZSZ hírügynökségnek és a Kommerszant című gazdasági napilapnak adott interjújában.

Huntsman a nyilatkozatban az incidensről szóló „minőségi és meggyőző” beszámolónak nevezte a brit dokumentumot, amely „hasonló múltbeli esetekkel” hasonlította össze a Szkripal-ügyet. Az amerikai nagykövet egyébként az interjúban az Egyesült Államok „legjobb szövetségesének és barátjának” nevezte Nagy-Britanniát, ezért, mint mondta, „nem engedheti meg, hogy válasz nélkül hagyja”, ha brit területen ideggáztámadás ér egy brit állampolgárt és a lányát.

Kifejezte ugyanakkor az Egyesült Államok reményét azzal kapcsolatban, hogy létrejön Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozója, ha a két fél „sikert” tud elérni a kétoldalú kapcsolatokban. Mint mondta, a találkozó megrendezése nincs határidőhöz kötve.

A merénylet és a következmények

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.

London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. A nyugati országok jelentős részben felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, ugyanakkor kézzel fogható bizonyítékokat követel.

Élesen bírálta Oroszországot Paul Ryan, az amerikai képviselőház elnöke

Paul Ryan, az amerikai képviselőház republikánus párti elnöke kedden Prágában élesen bírálta Oroszországot, amely szerinte megpróbál éket verni a szövetséges demokratikus országok közé és félrevezető, téves információkat terjeszt a világban.

„Oroszország nem osztja értékeinket, de mindent megtesz annak érdekében, hogy aláássa a szövetséges demokratikus országok között kapcsolatokat. Ezt látni kell” – jelentette ki Paul Ryan a cseh parlamenti alsóházban elmondott beszédében.

Paul Ryan, aki egy hetes látogatást tesz Csehországban, nagyon fontosnak minősítette, hogy a demokratikus országok képesek voltak összehangolt és hatékony választ adni a Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya ellen Nagy-Britanniában elkövetett támadásra, amely mögött valószínűsíthetően Moszkva áll.

A NATO-főtitkár visszavonta hét orosz diplomata akkreditációját

A NATO visszavonta hét orosz diplomata akkreditációját Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése miatt, a katonai szövetség melletti orosz képviselet személyzetének létszámát pedig húsz főben maximalizálták – jelentette be kedd délután Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szervezet főtitkára.

Sajtótájékoztatóján Stoltenberg arról számolt be, hogy a moszkvai vezetésnek tulajdonított merénylet miatt emellett elutasították három orosz diplomata függőben lévő akkreditációját.

„Ez világos üzenetet küld Oroszországnak, hogy elfogadhatatlan és veszélyes magatartásának ára és következménye van” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a NATO-tagok egységesen támogatták a mostani döntést.

Mint mondta, a lépés arányos, jogszerű és tükrözi a szövetségesek súlyos biztonsági aggályait.

A főtitkár kiemelte, a szövetség fennállása óta ez volt az első eset, hogy idegmérget vetettek be valamely NATO-tagállam területén, és mélységes aggodalmát fejezte ki a Szkripal-ügy miatt, amelyre válaszul elmondása szerint a katonai szervezet több mint huszonöt tagja és partnere legalább 140 orosz diplomatát utasított ki.

Stoltenberg ugyanakkor aláhúzta: a döntés nem változtat a NATO Oroszország-politikáján, továbbra is nyitottak a párbeszédre, a NATO-Oroszország Tanács következő ülésének előkészítésére is.

Theresa May: 25 ország utasított ki eddig orosz diplomatákat

A kiutasítás válasz volt az angliai Salisbury városában március elején idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérletre, amelynek célpontja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal volt.

May a londoni alsóház bizottsági elnökei alkotta összekötő bizottság kedd délutáni meghallgatásán elmondta: egy nap alatt héttel nőtt azoknak az országoknak a száma, amelyek orosz diplomatákat szólítottak fel távozásra.

Arra a kérdésre, hogy a brit biztonsági szolgálatok vizsgálják-e az olyan, „orosz ügynökségekhez köthető” online tevékenységet, amelynek célja a beavatkozás lehetett például a nagy-britanniai választásokba vagy a brit EU-tagságról tartott népszavazásba, a brit kormányfő csak annyit mondott: London tudja, hogy Oroszország más országokban próbálkozott ilyen beavatkozással, de a brit kormánynak jelenleg nincsenek bizonyítékai arra, hogy volt-e „sikeres” orosz beavatkozás a brit demokratikus intézményrendszerben is.

Az amerikai elnök telefonon egyeztetett a francia államfővel és a német kancellárral

A Szkripal-ügyről és kereskedelmi kérdésekről egyeztetett Donald Trump amerikai elnök Emmanuel Macron francia államfővel és Angela Merkel német kancellárral kedden .

A telefonos egyeztetést az amerikai elnök kezdeményezte, s a Fehér Ház közlése szerint a kínai kereskedelmi gyakorlat, az orosz diplomaták kiutasítása és Szíria volt napirenden.

Donald Trump a közeli jövőben Washingtonba látogató Emmanuel Macronnal az Egyesült Államok és az Európai Unió Kínával folytatott kereskedelmén kívül az orosz diplomaták kiutasítását és a szíriai helyzetet is megvitatta. Mindkét politikus támogatásáról biztosította „a Nyugat erőteljes válaszát” Oroszország feltételezett vegyifegyver-támadására, amelynek áldozata egy Dél-Angliában élő orosz volt kettős ügynök és a lánya volt.

Belgium kiutasít egy orosz diplomatát

A Nagy-Britanniával való szolidaritás jegyében több más uniós tagállamhoz csatlakozva egy orosz diplomata kiutasítását jelentette be Charles Michel belga kormányfő kedden.

Michel nyilatkozata szerint a döntésről 48 órán belül hivatalos értesítést küldenek Oroszország brüsszeli nagykövetének. Az érintett diplomatának ezt követen két hét áll rendelkezésére, hogy elhagynia Belgiumot.

„Figyelembe véve az eset súlyát, az intézkedést teljes mértékben indokoltnak tartjuk. Ennek ellenére, Belgium továbbra is elkötelezett a nyílt és őszinte párbeszéd mellett Moszkvával” – húzta alá.

A belga kormányfő elmondta azt is, hogy Belgium eleget tesz az észak-atlanti katonai szövetséggel kötött szerződésben foglaltaknak, és tiszteletben tartva a NATO keddi döntését, végrehatja a hét orosz diplomata kutasítását.

(Forrás: MTI)