Lázár János: nem hagyom magamat kiszorítani a Fideszből!

Hosszú hallgatás után kezdett el feltünedezni Lázár János a médiában – igaz, alapvetően egy könyvvel kapcsolatban: a néhány éve még nagyhatalmú kancelláriaminiszter, az ország második legbefolyásosabb politikusa Churchillről jelentetett meg kiadványt. A Nincs több pezsgő című kötet apropóján a Válasz Online is megkereste, ő pedig nyitottnak mutatkozott – alább Stumpf András nagylélegzetű interjút szemezzük.

Hol aludt Orbán Viktor?

– Tehát itt, ebben a házban kezdődött minden…

– Igen, 2002-ben költöztünk ide…

– Nem arra célzunk. 2018-ra. Egészen pontosan 2018. március 25-re.

– Atyaég, mi történt akkor? Várjanak! Akkor aludt itt Orbán Viktor?

– Bingó!

– Szokott itt aludni.

– Volt azóta is?

– Azóta nem járt erre.

– Azon az estén, a saját házában tudta meg, hogy néhány héttel később az ország második legbefolyásosabb emberéből… hányadik is lett?

– Ma már rajta sem vagyok a listán.

– Szóval akkor tudta meg?

– Nem. A történet 2017 nyarára nyúlik vissza. Akkor mondtam el a miniszterelnöknek, hogy a jövőt inkább Hódmezővásárhelyen és a választókerületemben tervezem.

– Jól ötlet volt?

– Abszolút.

Kevés szavazat, kevés siker

– Biztos? Amint a miniszterelnök is megjegyezte: Lázár János elvesztette Hódmezővásárhelyt. Két bukta volt itt azóta.

– Lázár János elvesztett egy barátot, a város pedig egy kiváló polgármestert, így pontos. Emberileg és politikailag is váratlan helyzet volt. Arra nem lehet felkészülni, hogy meghal egy harcostársad. István két hét alatt ment el, máig nem tudjuk, mi volt a betegsége. A halála előtt tíz nappal még beszéltem vele és az intenzíves orvosokkal is. Mindenki bizakodó volt.

– Aztán egy éve másodjára is nyert Márki-Zay Péter. Arra felkészülhetett volna, nemde?

– A tavalyi kampány már nem az én asztalom volt, bár Grezsa István barátomat teljes mellszélességgel támogattam. Az ellenzék jelöltje egyébként mindkét esetben pontosan annyit kapott, amennyit az ellenzék itt szokott. 13-14 ezer szavazatot. Amikor én indulok a választáson, ugyanennyit szoktam kapni, 2018-ban és 2019-ben a Fidesz jelöltjére viszont csak 9 ezren voksoltak.

– Mégis önt veszi elő ezért a miniszterelnök, holott nem is ön volt a jelölt. Ahol meg igen, a parlamenti mandátumnál, azt pont megnyerte.

– Amihez sokan hozzáteszik, hogy eközben van néhány politikustársam, akinek a választókörzetében a Fidesz ugyancsak elveszítette a polgármester-választást, az illető mégis a nagypolitikában maradt.

Csak nekem van ilyen jó dolgom, hogy miközben megnyertem minden választást, amelyen elindultam, miniszterelnök úr számon kéri rajtam mások vereségét is.

– Minek tudható be a jól láthatóan kettős mérce?

– Húsz éve ismerem Orbán Viktort, tíz évet szorosan együtt dolgoztunk, úgyhogy tudom: nekem mindig a nehezített akadálypályát jelöli ki.

A barátaimat és az elveimet nem vagyok hajlandó megtagadni

– Csak mert az a hír járta, hogy milliárdos barátjától és Simicska Lajostól kapott egy nagyobb összeget önmaga építésére, ezért orrolt meg önre Orbán.

– A párton belüli versenytársak kiváló kamarillapolitikájának eredménye ez a pletyka.

Meghatározó fideszes politikusok is elhitték, hogy én Simicskával és Spéderrel szövetkezve a párt átvételére készülök. Reggeltől estig ezt duruzsolták Orbán Viktor fülébe.

A magyar közéletben sajnos erős hagyományai vannak a folyosói politizálásnak, amelyben az ember munkáját és teljesítményét felül tudja írni az alaptalan, rossz indulatú pletyka. Ennek a jelentőségét alábecsültem.

– Szóval nem kapott pénzt Simicskától és Spédertől?

– Meg mástól sem. Egyszerűen arról van szó, hogy a barátaimat nem a politikai tőzsde aktuális árfolyama szerint váltogatom. Amikor 2006-ban Áder Jánost támadták meg a Magyar Nemzetben, én letettem a névjegyemet mellette. Amikor Simicskát pocskondiázták, én akkor sem tagadtam meg. Amikor Spédert, én akkor is a barátomnak mondtam. A barátaimat és az elveimet nem vagyok hajlandó megtagadni. Olyan isten nincs, hogy nekem a széljárással változzon a véleményem olyanokról, akik a szövetségeseim.

– Ők viszont mintha változnának. Mindenki szépen belesimul a NER-be: Spéder éppen odaadta a Libri-üzletrészét az MCC-nek.

– Spéder Zoltán mindig fideszes volt, és szerintem az is marad mindig. Ott volt és a dolgozott már a Fidesz hőskorában is.

– Ön nagyon jó töriből. A Spéderrel való leszámolás nem emlékezteti mondjuk arra, ami a bolsevikoknál történt?

– Aki ismeri Teleki Pál és Bethlen István ellentétét, annak nem kell a bolsevikokig szaladnia hasonlóságokért. Persze láttam, mi történt. Ezért is leszek más, ha egyszer újra az országos politikában dolgozom. A Spéder elleni támadássorozat erős motivációt adott, hogy akkor otthagyjam a kormányzatot.

A Fideszben, mint minden emberi közösségben, jelen van a vetélkedés

– Magyarra fordítva: Rogán Antal nyerte a csatájukat.

– Sokféle fordítása létezik ennek. A Fideszben, mint minden emberi közösségben, jelen van a vetélkedés. Ez természetes. A munkámat viszont sosem tudják megkérdőjelezni. Mindig a személyemet támadták, támadják, de nem hagyom magam kiszorítani a Fideszből. Ez az én pártom is. Márpedig én sokakkal ellentétben nem tartok attól, ha egy politikai közösségben vita és verseny van.

Rogán Antal nélkül 2018-ban nem lett volna győzelem, ezt el kell ismerni. Ebből azonban sokan azt a tévest következtetést vonták le, hogy a politika elsősorban kommunikáció.

Szerintem a politika ennél több, még a social media meg a fake news világában is. A politika célja az ország megváltoztatása, a hétköznapi viszonyok jobbá tétele. Még ma sem lehet a világban kizárólag kommunikációval hatalmon maradni. Aki így gondolja, az homokra épít várat. Nincs könnyebb út: a kommunikáció mögött szakpolitika is kell, hétköznapi aprómunka és mérhető teljesítmény.