Lemondott Boris Johnson brit külügyminiszter

Johnson néhány órával a Brexit-ügyi tárca volt vezetője, David Davis lemondása után jelentette be távozását.

Johnson keményvonalas Brexit-párti

Boris Johnson, London egykori polgármestere a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – népszavazás kampányában a keményvonalas Brexit-párti tábor frontembere volt, és azután is ezt az irányvonalat képviselte, hogy Theresa May miniszterelnök, a referendum után lemondott David Cameron utódja kinevezte a külügyi tárca élére.

Az előzmény

Johnson lemondásának közvetlen előzményeként, pénteken Theresa May és kabinetjének tagjai javaslatcsomagot fogadtak el az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról.

Nem tetszett a javaslatcsomag

A javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyet a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora látni szeretett volna. Jóllehet az indítványt Johnson is elfogadta, azonban hétvégi londoni sajtóbeszámolók szerint később keresetlen -–enyhébb trágárságokat sem nélkülöző – kifejezésekkel illette a dokumentumot.

Súrlódásmentes kereskedelem

Az Európai Bizottság számára kidolgozott legújabb brit kormányzati indítvány egyik legsarkalatosabb eleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, biztosítva a „súrlódásmentes” kereskedelmet Nagy-Britannia és az EU között a Brexit után is.

Közös szabálygyűjtemény az EU-val

A brit kormány indítványa szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió „kombinált vámtérséget” alkotna.

Johnson őrültségnek nevezte Theresa May kezdeményezését

Johnson nem először fordult szembe saját kormánya és miniszterelnöke Brexit-politikájával. Néhány hete „őrültségnek” nevezte Theresa May azon kezdeményezését, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése után is tartson fenn az unióval valamilyen vámuniós mechanizmust, elkerülendő, hogy Észak-Írország és Írország jelenleg teljesen nyitott határán – amely a Brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz – fizikai vámellenőrzést kelljen ismét meghonosítani.

A tervről Johnson a Daily Mail című konzervatív, erősen EU-ellenes irányvonalú brit tömeglapnak nyilatkozva májusban kijelentette: ha Nagy-Britannia vámpartnerségi kapcsolatrendszert hoz létre az EU-val a Brexit után, abból „egy olyan őrült rendszer születne”, amelyben London az Európai Unió nevében szedne be vámokat a brit határon átlépő importáruk után.

Johnson miniszterelnök akart lenni

A volt külügyminiszter nem egyszer kabinetbeli kollégáit is bírálta. Legutóbb június végén, egy londoni üzleti rendezvényen – szavait nem a nyilvánosságnak szánva – azt mondta, hogy a Philip Hammond vezette pénzügyminisztérium a brit EU-tagság fenntartására törekvő tábor központja. Johnson rögzített, majd kiszivárogtatott megjegyzései szerint a pénzügyminisztérium annyira fél a rövid távú gazdasági fennakadásoktól, hogy ezek elkerülése végett feláldozza a Brexittől várható közép- és hosszú távú gazdasági előnyöket is.

Johnson 2016-ban, Cameron lemondása után maga is indulni kívánt a miniszterelnöki tisztségért, ám saját kampánymenedzsere, Michael Gove jelenlegi környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi miniszter az utolsó pillanatban megvonta tőle támogatását és bejelentette saját indulási szándékát.

Theresa Maynak a döntő fordulóban már nem volt ellenfele

Ezután Boris Johnson nem indult a kormányfői posztért, Gove pedig a második választási fordulóban kiesett. Theresa Mayt a döntő fordulóban – utolsó vetélytársának visszalépése után – egyedüli indulóként miniszterelnökké választotta a tory frakció.

(Forrás: MTI)