Banánköztársaság
Lendvai Ildikó: használati útmutató rémhírterjesztőknek
Az igazságügyminiszter szerint rémhírterjesztés-ügyben „csak az nem hibázik, aki nem dolgozik”. Csakhogy ezzel nem nekünk, átlag halandóknak adott felmentést, hanem a rendőrségnek, miután két ízben is olyan embert vittek be rémhírterjesztésért, akiket végül még az ügyészség is vétlennek talált.
Nem ajánlom, hogy csak úgy Hűbele Balázs módjára vágjanak bele
Nekünk, állampolgároknak igenis megfontoltan kell viselkednünk, és ha éppen rémhírterjesztésre támad kedvünk, kellő körültekintéssel kell eljárnunk. Szolid, veszélytelen, kevesekhez eljutó rémhírterjesztéssel még szívességet is teszünk a kormánynak, különben nincs kin példát statuálnia. A statuálás hatósági szabályai, ahogy a rendőrség-ügyészség tengely zavaraiból látszik, még kissé bizonytalanok, jobb híján legalább nekünk, potenciális rémhírterjesztőknek illik tisztában lennünk e művelet helyes menetével, hogy ne hagyjuk cserben a kormányt.
Ha Önök rémhírt kívánnak terjeszteni, szükségük lesz bizonyos módszerességre. Nem ajánlom, hogy csak úgy Hűbele Balázs módjára vágjanak bele. A felkészülés nem merülhet ki a törvény ismeretében. Azt szegény rendőrök is ismerték, mégsem bírták eltalálni, hogyan tegyenek eleget úgy a felső elvárásoknak, hogy azért annyira mégse.
Az „alkalmatlan hülye” (még lopni se tud)
A különböző jogok, az mind csak elmélet, ezzel szemben zöld az élet aranyfája, miként Goethe mondá, valamint Orbán Viktor. Ő kicsit később, most pénteken, de annál érzékletesebben. Karácsony pl. „születetten elméleti ember”. Világos, hogy ez az „alkalmatlan hülye” (még lopni se tud) kampányterminus újrahasznosítása, úgy, hogy – mint elhangzott – „a vidékiek is értsenek”. Helyes cél, hiszen ott laknak többen: már Pest megyét is rehabilitálták, visszasorolván a vidékhez. Csak a tápos pestiek maradtak a sötét sarokban, na jó azóta itt is oldottak picinyét. Kivéve közülük talán az egy Németh Szilárdot. A mafla elméletieskedőknek két ismérve van: egyrészt ők felelnek a Pesti útért, másrészt lekésik a disznóölés legjobb részét. Csak a vacsorára mennek oda, fejtette ki a miniszterelnök, így lemaradnak a disznó halálsikolyának és kivérzésének élményéről, enélkül pedig csak fele élvezet.
A sikeres rémhírterjesztésnek is gyakorlatias módon kell történnie
Először is időzítsék úgy, hogy reggel 6 előtt mindenképpen befejeződjön. Az már t.i. a rendőrök idősávja: akkor kell megérkezniük, és felverni a családot. Nehezíti a tervezést, hogy a rémhírterjesztés lappangási ideje hosszabb, mint a koronavírusé: eltart három hétig is. Kb. ennyi idő telt el a facebook-posztok és a hajnali felcsengetés között. Jobb, ha a kritikus bejegyzésüket követő három hétben minden reggel felkelnek 6 előtt 10 perccel, és bekészítik a kávét a vendégeknek. Előre szólok: nekem csak neszkávém van itthon, és hat kávéscsészém, a gyulai delikvens helyében, akihez 10-11 rendőr szállt ki, már az elején zavarba jöttem volna.
Ha nem akarnak szégyenkezni,
a veszélyes időszakban ne aludjanak egy szál gatyában vagy ócska pólóban, én pl. már előkészítettem a szebbik pongyolámat, amin nincsenek kávéfoltok. Lehet, hogy lefekvés előtt sminkelni is fogok, enélkül álomittas szemmel reggelente pocsékul festek. Az okos telefonomat is hiába állította be az unokám arcfelismerésre, felkelés után a készülék egyszerűen nem hajlandó megismerni, írogathatom be a jelszót. És ez nem poén, hanem isten bizony szó szerint igaz.
Hogy miért 6-kor jönnek, az érthető.
A rémhírterjesztő tudvalevőleg sötétben bujkál, ezért meg kell várni a napfelkeltét a megtalálásához. Nálunk a kukásautó is ilyenkor jön. A szomszédok már úgyis felriadtak a zörgésre, tehát teljes pompájában végigélvezhetnék az ablakból az akciót (aki lekéste, az általában megnézheti a felvételt a rendőrség honlapján, illetve a mostani esetekben a készséges királyi tévé híradójában „Rémhírterjesztőt fogtak” felirattal).
De még ezelőtt van a házkutatás
Azt minden áldozat kiemelte, hogy a muszájból eljáró rendőrök korrektek voltak. Talán meg is kérhetném őket, hogy nézzenek utána a jobbik ollómnak, valamint a nappali krémem zárókupakjának is, ezeket hónapok óta nem lelem. Ha bármit meg akarnak ott találni, akkor sajnos a kamrában is rendet kell teremteniük, azt én még nagytakarításkor is ellazsálom. És honnan tudhatnák különben, hogy nem a lisztes dobozban vagy a biztonsági okokból felhalmozott villanykörték és bevásárló zacskók között dugdosom a rémhíreket?
A rabosítás után jön a kihallgatás
Ebben kevésbé tudok tanácsot adni, mert képtelen vagyok eligazodni: az ismert esetekben mi volt a rémhír. Én ennél cifrábbakat is szoktam nemhogy a fb-ra, de a lapokba is írni. A szerencsi úr szerint szándékosan időzítették úgy a lazításokat, hogy azok a járvány bejelentett tetőzésével essenek egybe. De hát azt mégsem írhatta, hogy szándék nélkül, tudatzavaros állapotban szabályozgatnak! Félek, ezért is bevinnék. Ha az a baj, hogy nem túl kíméletesen zsarnoknak nevezte Orbánt (na, ezt legalább én nem szoktam), akkor ajánlanám, hogy állapodjunk meg a „minek nevezzelek” kérdésre adandó jogszerű válaszban. Petőfi hasoncímű versében pl. a „boldogságomnak édesanyja” megoldást választja, ezt mi is alkalmazhatnánk a miniszterelnökre és társaira. A versben szintén szereplő „egy égberontott képzelet tündérleánya” vagy
„a legvakmerőbb reményimet megszégyenítő valóság” talán túlzás volna.
Arra tehát nincs biztos válasz, mi is a rémhír,
az ügyészség az egyik esetben már ki is mondta ennek hiányát. Gulyás miniszter szerint mivel jogállam van, a meghurcoltak majd kártérítést kapnak. Attól tartok, karrierjének itt a vége. Hogy-hogy kártérítés? Munka, azaz keccsölés nélkül? A miniszterelnök egy percig nem figyel oda, és a beosztottjai máris Gyöngyöspatát csinálnak az egész országból!
Azt nem tudom, folytatják-e a reggel 6 órai hadműveleteket – nem igazán jól sültek el. Lehet, hogy a főpróba megvolt, de a… szóval „boldogságunknak édesanyja” az előadást lefújja. Lehet, hogy nem. Azért tartsák a fejükben a fentebb ismertetett rémhírterjesztési etikettet! Elvégre rémhírezni is csak pontosan, szépen…
(A cikk eredeti változata a Népszavában jelent meg)
Szerző
Hirdetések
Marta+Brash
2020.05.19 00:02 at 00:02
Kedves Ildiko, imadom az ironiajat – azt hiszem, ez az egy fegyver maradt mar csak a rezsim ellen – a maro guny es a humor. „Akinek humora van, az mindent tud, akinek nincs, az mindenre kepes” Sajnos, ez utobbinal tartunk. Kosz ezt a cikket IS…:)