Blogbazár
Lendvai Ildikó: A Munkácsy-stikli
A kormány -helyesen- meg akarta venni Munkácsy Golgotáját. Viszont jó szokása szerint nem egyenes úton. Először tűzön-vízen át ragaszkodott a hatmillió dolláros árajánlatához, amely kevesebb volt, mint amennyiért a magyar-amerikai gyűjtő vette a képet.
A kormány -helyesen- meg akarta venni Munkácsy Golgotáját. Viszont jó szokása szerint nem egyenes úton. Először tűzön-vízen át ragaszkodott a hatmillió dolláros árajánlatához, amely kevesebb volt, mint amennyiért a magyar-amerikai gyűjtő vette a képet.
Kormánynyilatkozatok születtek, hogy egy fillérrel sem adnak többet,
és majd jól kibabrálnak a tulajdonossal. Jogi umbuldával akarták megakadályozni, hogy a képéhez hozzáférhessen. Ezzel azt érték el, hogy a trükköt semmisnek mondó bírósági ítélet után most drágábban veszik meg, mint amennyit a tulajdonos eredetileg kért volna érte: a korábbi kilencmillió dolláros ár helyett tíz és fél milliót, azaz hárommilliárd forintot fizetnek.
De aggodalomra semmi ok.
Majd megspórolják pl. az olcsó miniszterelnöki menzán. Ha szerényen úgy számolunk, hogy ott minden feleannyiba kerül, akkor már egymillió négyszázezer adag káposztáscvekedlin, vagy csülkös bablevesen megtakarított pénzből ki is jön, amennyit a Munkácsy-stiklijükre ráfizetünk!
Ja, hogy utóbbi közpénzből megy, míg a menzán a kormányfő és kollégái a saját magánzsebükbe spórolnak? Istenem, hát minden nem stimmelhet. Már csak az a kérdés, eléggé szeretik-e a cvekedlit.
Szerző
