Kerítésen innen
Felháborodtunk a lombkoronasétányon? Nesze nekünk: itt a fűkoronasétány!
Pár napja még, kiborultunk azon, hogy famentes övezetben lombkoronasétányokba öljük az Európai Unió kisembereinek pénzét, pedig minden viszonyítás kérdése. Akkor még nem tudtuk, hogy van kerítésen belül más csuda is: a teljesen sík területre épített, mindössze másfél méter magas kilátó, ami nem egyedi eset, öt is van belőle.
Pár napja még, kiborultunk azon, hogy famentes övezetben lombkoronasétányokba öljük az Európai Unió kisembereinek pénzét, pedig minden viszonyítás kérdése. Akkor még nem tudtuk, hogy van kerítésen belül más csuda is: a teljesen sík területre épített, mindössze másfél méter magas kilátó, ami nem egyedi eset, öt is van belőle.
A magyar csoda…..
Kunszentmiklós mellett egy teljesen sík területre épített, mindössze másfél méter magas kilátóról találgatták, hogy mi célt szolgál.
A kommentekből….
„A kisp…ű vőlegény is azt mondja,: azért kicsi, hogy ne fájjon.”
„Ez most komoly???? Vagy vicc??? Mert ha igaz akkor tényleg nem értem a népet…”
„Annyi értelme van, mint víz alatt az esernyőnek”
„Jééé valaki felújította a gyerekkoromban tszcsé-ben ? látott tehénfelfezetőt ? Össze -vissza szarták a tehenek,mire feltolták őket a zetorra !”
„Ezt el sem hiszem! Nem csoda ha az unio minden fillért gyanakodva ad nekünk. És valószínűsíthetőleg, mindenkneki jutott egy hangyányit belőle…”
„Tegyük fel, hogy felmegyek rá. De miben is kell gyönyörködjek?
”
Most tessenek figyelni!
A Kecsup.hu megkérdezte az építtető Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy mivégre a „kilátó”, amit a hvg.hu vett észre.
A válaszból kiderül, hogy nem csak egy, hanem összesen öt kilátó épült a Felső-kiskunsági pusztán, ebből kettő 1,5-2 méter magas, a másik háromnál pedig 4 méteren van a padlószint. A kilátók egy határon átnyúló, 75 százalékban uniós, 25 százalékban hazai finanszírozású, úgynevezett LIFE-projekt keretén belül készültek. A LIFE-projekt neve
„A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában”.
A KNPI honlapja szerint a fokozottan védett madárfaj védelme négy ausztriai és öt magyarországi területen valósul meg. A hazai területek a következők: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az ELMÜ és három nemzeti park igazgatóság, a Kiskunsági, a Körös-Maros és a Bükki.
A fő célkitűzés a túzokokra az ütközések miatt nagy veszélyt jelentő középfeszültségű légvezetékek földkábellel történő kiváltása.
A KNPI a portálnak azt válaszolta, hogy ezek a tematikus megfigyelő pontok egy rendhagyó, a nagyobb távolságok és a sokféle látnivaló miatt nem gyalogos, hanem autóval vagy kerékpárral bejárható tanösvénynek a részei, amelyek még befejezés előtt állnak.
„Fűkoronasétány”?
„Tekintve, hogy síkvidéki, pusztai környezetben vagyunk, nem volt cél magas kilátók építése.
Kettő esetében kifejezetten a nagyobb csoportok befogadása és az akadálymentesítés (lépcső helyett rámpa vezet fel rájuk) volt a célunk. Ez a két alacsonyabb kilátópont közel van Kunszentmiklóshoz, illetve Bugyihoz, így akár a helyi óvodás és kisiskolás csoportok is ki tudnak látogatni rájuk.
A 1,5-2 m magas kiemelés pont elég ahhoz, hogy a sík, pusztai terepen körbe lehessen tekinteni, de egyben kellően biztonságos a kisebb korú gyerekekből álló csoportoknak vagy kerekesszékkel közlekedőknek is”
– írta a KNPI a lapnak. A tanösvény a két említett településen kívül Apajt és Kunpeszért is érinteni fogja.
Tyukod elhíresült 11 pusztasági kilátójából már mindössze csak öt áll
Tyukodon járt az RTL Híradó stábja, ahol találtak egy megmaradt kilátót, de a belvizes legelőn felakadtak. Egy másik faépítményből már csak egy földbe szögelt deszka és négy betoncsonk maradt.
Hadházy Ákos szerint az uniós pénzek látványos elvesztegetése zajlott Tyukodon, az Agrárminisztérium szerint a projektekben nincs hiba.
Szerző
