London határtalan egyezsége

London beleegyezett, hogy maradéktalanul teljesítse az unióval szembeni fizetési kötelezettségeit a Brüsszel által meghatározandó mértékben.

London fizet

Londoni sajtóértesülések szerint a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó szakértői szintű tárgyalásokon létrejött egy elvi megállapodás arról, hogy az Egyesült Királyság teljesíti az Európai Unióval fennálló pénzügyi kötelezettségeit. A konkrét összeg azonban várhatóan csak a távolabbi jövőben lesz ismert.

A Financial Times szerdai beszámolója szerint London beleegyezett abba, hogy maradéktalanul teljesíti az unióval szembeni fizetési kötelezettségeit a Brüsszel által meghatározandó mértékben.

A londoni gazdasági napilapnak név nélkül nyilatkozó, a tárgyalásokra rálátó diplomaták szerint mindkét fél álláspontja az, hogy most nem kell végleges összegben megállapodni. A brit kormány azt viszont el akarja kerülni, hogy egyetlen nagyobb pénzösszeget kelljen befizetnie. Ehelyett London olyan mechanizmust dolgoz ki, amelynek alapján a következő években folyamatosan kalkulálják a kifizetéseket, ahogy az egyes konkrét kötelezettségek aktuálissá válnak.

E modell alapján például az EU-alkalmazottak nyugdíjának kifizetéséből Nagy-Britanniára háruló hozzájárulási kötelezettségeket éves költségmeghatározás alapján fizetné a brit kormány. Ez azt is jelenti, hogy a “Brexit-számla” végleges összege csak akkor lesz ismert, amikor az utolsó olyan nyugdíjas EU-alkalmazott is meghal, akinek nyugdíjához a korábban vállalt kötelezettségek alapján Londonnak anyagilag hozzá kell járulnia, és ez minden bizonnyal évtizedekre van még – áll a Financial Times beszámolójában.

A lap diplomáciai forrásai szerint ezek

az évtizedekre elnyúló pénzügyi kötelezettségek bruttó 100 milliárd euróig terjedhetnek, de a nettó brit kifizetések, amelyekből leszámítolják a Nagy-Britanniának járó térítéseket, nem érnék el ennek az összegnek a felét sem.

Az Európai Unióval szembeni brit pénzügyi kötelezettségek ügye mindazonáltal csak az egyike azoknak a sarkalatos kérdéseknek, amelyekben az EU álláspontja szerint érdemi előrelépést kell elérni ahhoz, hogy a Brexit-tárgyalásokon tovább lehessen lépni a brit távozás feltételrendszerének meghatározását célzó jelenlegi szakaszból a brit EU-tagság megszűnése utáni kapcsolatrendszerről – mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatokról – szóló második szakaszba.

EU-csúcs

London szeretné, ha a december közepi EU-csúcson ez megtörténne, de az Európai Bizottság addig tényleges haladást tart szükségesnek a külföldi EU-állampolgárok majdani jogosultságainak garantálásában, illetve az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzési rendszer kidolgozásában is.

Az EU-val szembeni brit pénzügyi kötelezettségekről Theresa May brit miniszterelnök nemrégiben azt mondta:

nem szeretném, ha Nagy-Britannia EU-partnerei attól tartanának, hogy a brit EU-tagság megszűnése miatt többet kellene befizetniük az Európai Unió költségvetésébe, vagy onnan kevesebbet kapnak.

Bank of England: a brit bankrendszer elviselné a recessziót és a kemény Brexitet, de a kettőt egyszerre nem

A Bank of England legújabb stressztesztjének kedden ismertetett eredményei szerint a brit bankrendszer elviselné a brit és a világgazdaság egyidejű súlyos visszaesését. Sőt, a brit EU-tagság rendezetlen körülmények közötti megszűnésének sokkját is, de ha a kettő egyszerre következne be, az a szimulációban vizsgált legrosszabb forgatókönyveknél is súlyosabb helyzetet idézhet elő.

A brit jegybank idei stressztesztjében alkalmazott forgatókönyv azt szimulálta, hogy a mély hazai és globális recesszió közepette a brit eszközök befektetői kereslete hirtelen elapad. A font mélységi rekordra gyengül a dollárral szemben, a jegybanki alapkamat a jelenlegi 0,50 százalékról egy menetben 4,00 százalékra emelkedik, a kereskedelmi ingatlanok ára átlagosan 40 százalékkal, a lakóingatlanoké 33 százalékkal zuhan. Ez árzuhanási rekord lenne a brit ingatlanpiacon.

E forgatókönyv alapján a brit bankrendszer közvetlen vesztesége a stresszhelyzet első két évében elérné az 50 milliárd fontot (csaknem 18 ezer milliárd forint). A vizsgálati jelentés szerint egy ilyen mértékű veszteség a tíz évvel ezelőtti globális pénzügyi válság idején az akkori eszközállomány alapján elvitte volna a brit bankrendszer teljes törzstőke-tartalékát. Most a minimális tőkeállomány-követelményeken felüli tőketartalék is elegendő lenne e veszteség elviseléséhez.

Stresszteszt

A Bank of England szerint a vizsgált nagybankok összesített alapszintű – Tier 1 – tőkemegfelelési mutatója jelenleg 16,7 százalék, és ez azt jelenti, hogy a bankrendszer tőkeereje a 2007-ben mért állapothoz képest megháromszorozódott.

A brit jegybank szerint a stresszteszt eredményei mindezek alapján azt mutatják, hogy a most alkalmazott vizsgálati módszer három évvel ezelőtti meghonosítása óta először egyetlen brit nagybank sem szorul tőkehelyzetének erősítésére.

A Bank of England hangsúlyozta azt is, hogy a stressztesztben felvázolt forgatókönyv súlyosabb gazdasági helyzetet szimulál, mint amilyen a globális pénzügyi válság elhatalmasodása után kialakult.

A jegybank szerint azonban ha a Brexit, vagyis Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból rendezetlen körülmények között megy végbe. Ehhez járulna a stresszhelyzeti forgatókönyvben modellezett súlyos világgazdasági recesszió, az a stresszteszt szimulációs modelljénél is súlyosabb kondíciókat eredményezhet. Ilyen körülmények közepette a brit bankrendszer tőketartalékai a vizsgálatban modellezettnél jóval nagyobb mértékben apadnának. Ennek következményeként a bankok nagyobb valószínűséggel korlátoznák a reálgazdaság hitelellátását – áll a Bank of England keddi tanulmányában.