A Purim a nagyon kevés számú vidám zsidó ünnep egyike. A hétfői zsidó ünnepre a zsido.com-om megjelent cikk egy részletével emlékezünk meg.
A Purim = sorsvetést
Purim egynapos ünnepe ádár 14. napján van. A szökőévekben a második ádár hónapban ünnepeljük. Arról emlékezünk meg ezen az ünnepen, hogy a perzsa uralom alatt élő zsidó közösség, amelynek kiirtására Hámán gonosz tervet szőtt, megmenekült.
Írja a portál, majd így folytatja:
Ezt a polgári időszámítás kezdete előtt 450. körül történt eseményt Eszter könyve örökíti meg. A Purim név a “sorsvetést” jelentő pur szóból ered, mert Hámán így választotta ki az időpontot, amikor rá akarta szabadítani hordáit a zsidókra, hogy kiirtsa őket.
Hámánnak mindig akadtak követői a történelem során
Az évszázadok folyamán még sok uralkodó akadt, akinek országában zsidók éltek, és meg akarta valósítani Hámán aljas tervét. A diaszpóra számos országában a helyi uralkodó kénye-kedvétől függő zsidók bizonytalan sorsát foglalja magába Purim története. Ez a történet, amelyben az események váratlan fordulata folytán az elnyomó fegyvere visszafelé sült el, s így a zsidó közösség képes volt megvédeni magát az erőszak ellen, évszázadokon át a reménység és bátorítás zsarátnokaként izzott az elnyomott és meggyötört zsidóság lelkében.
Pingback: Szegő Ágnes: gondolatok, emlékek Purim ünnepén - Városi Kurír