Mágenheim az új Guszev tábornok, avagy amikor a marketing leigázza a józan észt

Kezdjük egy apró személyessel. A 90-es évek elején riasztottak, hogy a XI. kerületben egy kocsmánál valami óriási balhé van, rengeteg rendőrrel, mentőkkel, útlezárással. Odarobogtam és valóban. Átverekedtem magam a kordonnal elválasztott kíváncsi tömegen, egyenesen a helyszínre.

És láss csodát!

Kulka János mint Mágenheim doktor lépett ki az ivóból…
Hogy elátkoztam-e a forrásomat, aki odaküldött, most hagyjuk. Térjünk inkább a lényegre.

Hibátlan ötlet volt, amikor az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) megtalálta a retróőrületben a maga számára a nagy fogást. A legendásnak mondott Szomszédok poszt-szocreál sorozatra építve marketingkampányt indított OMSZédok címmel.
Kulka Mágenheim doktora nagy hatású volt a korában, ahogyan Görbe Nóra Lindája is a rendőrség alig leplezett, mégis szórakoztató toborzó-filmsorozatában.
De ez a jónak indult sulyok sajnos nagyon messzire vetődött – mondhatni, a mérték és a jó ízlés feloldódott Janka néni pálinkáspoharában.
Ma olvashatjuk az OMSZ Facebook oldalán a következő szöveget.

„A fővárosi Mentőpalota Mágenheim termében tettek sikeres záróvizsgát ma reggel, azok a frissen belépő bajtársak, akik mentőápoló-, gépkocsivezető- és mentésirányítóként látnak el hamarosan szolgálatot a Közép-Magyarországi Régióban. Gratulálunk!”

De emberek! Mentők, orvosok, hozzáértők! Ébresztő!

Bármennyire is emblémája Mágenheim doktor a mentő-legendáriumnak, azért ő mégiscsak egy írott figura.
Kántor, a szuper nyomozókutya valóban létezett, a róla készült film valóságalapokon nyugodott. Kulka figurája kitalált. Ahogyan Strilitz vagy Bors Máté, vagy a Tenkes kapitánya, Matula bácsi, vagy Abigél. Nem is beszélve Guszev kapitányról.
Utóbbit Illés Béla anekdotázó kedvű magyar író találta ki, akkora sikerrel, hogy köztereket neveztek el róla, emléktáblát avattak, satöbbi. Ezt ma médiahekknek hívnánk.
De legyünk komolyak. A magyar mentésügynek számos fontos személyisége volt, kik a szolgálatot világviszonylatban is magas színvonalra emelték. És ma is ott van, bármilyen anomáliák és kínok gyötrik. A hazai rohamszolgálatot Amerikában is, Európában is irigylik a magyaroktól.

Ez szakma, ne elemezzük, csak becsüljük meg!

A magyar mentésügynek sok olyan személyisége ismert, akik azt naggyá tették. Bencze Béla vagy Felkai Tamás (a rohamkocsi-szolgálat megálmodója és megvalósítója) és mások.
Ezért blaszfémia a mentők bármilyen objektumát Mágenheim doktorról elnevezni.
Amíg a legjelesebb embereit – Kresz Géza kivételével, kinek a magyar mentésügy megalapítását köszönhetjük – az OMSZ nem ismeri el, akár egy terem elnevezésével is, addig kínos és keserves egy szappanopera-hőst névadóvá megtenni.
Ha a híradásban szereplő terem elnevezése csak alkalmi vicc, akkor mosolyogjunk rajta, mert tényleg szellemes. Ha komoly, az nagy baj. Nagyobb, mint a Guszev utca.

 

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük