Azóta, hogy rátették a pecsétet a trianoni döntés folyamatosan politikai csatározások középpontjában áll. Trianon, ki tudja miért, minden oldalt arra sarkall, hogy fogalmazza meg a sajátos viszonyát hozzá. 

Ha nem Karinthy akkor ki?

Annak idején, a legtermészetesebb módon a nemzet első reakciója csak a mély gyász kellett, hogy legyen, talán ezért is írta olyan magától értetődő egyszerűséggel Karinthy: “Magyar az, akinek fáj Trianon”. Pardon, hittem én ezt egészen a mai napig, amikor is önmagam ellenőrizve rákerestem, hogy jól emlékszem-e a mondat pontos szövegére,  szerzőjére, és legnagyobb meglepetésemre azt találtam, hogy amire “jól emlékszem” az egy hamis legenda. A mondatot ugyanis a 24.hu nyomozása szerint eredetileg Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondta és természetesen nem a múlt század ’20-as, hanem a ’90-es éveiben, és csak ezt követően kezdték hol Karinthy, hol Illyés szájába adni.

- Hirdetés -

Miért nem tanulunk semmiből?

Talán nem is véletlenül jutott eszembe rögtön  egy ferdítéssel megcsúfított eredettörténetű idézet Trianonról.

A gyászos eseményről mindent és mindennek az ellenkezőjét is elmondtak már. Csak azt hallgatták el a politikusok és megfizetett ideológusaik, hogy milyen oroszlán része volt a magyar úri osztálynak abban, hogy bekövetkezhetett az országcsonkítás, aminek útján, csak az utolsó néhány métert jelentette az első világháborús dicstelen részvételünk.

Minden szomszéd nemzet utálta a magyart?

Ne tartsunk történelemórát, érjük be annyival, hogy Magyarország mindig is lenézte az itt élő nemzetiségieket már 1848-tól kezdődően, amikor nem foglalkoztak a jogaikkal, nem igyekeztek kezelni a már akkor is szorító “nemzetiségi problémát”. A gyilkos nemtörődömség folytatódott a kiegyezés után, majd a tanácskormány idején.

Ilyen évszázad után nem csoda, hogy amint lehetett, a sértett nemzetek ránk törtek és hatalmas részeket haraptak ki a  legyengült nemzet testéből,  magyarokat szintén nem túlzottan kedvelő franciák segítségével.

Ami ezután jött, azt már mindenki jól ismeri: Horthyék csak tovább rontották, élezték a helyzetet és most, 100 év múlva ugyanúgy viszonyul a nemzet és annak vezetői Trianonhoz, mint annak idején.

Miről jutott eszembe mindez?

Járványveszély ide, járványveszély oda, a magyar kormány megtartja Trianoni megemlékezéseit, erre utal az MTI mai közleménye Gulyás miniszter szokásos kormányinfójáról:

“A Trianon századik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezések június 3-7. között szigorú szabályok mellett megtarthatók – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

    A tárcavezető kiemelte: június 4-én az Országgyűlés emlékülést tart, ezen a köztársasági elnök mond beszédet. Más eseményeket is szerveznek, a miniszterelnök is beszédet tart majd – közölte. Hozzátette: a trianoni emlékmű átadását viszont elhalasztják, erre augusztus 20-án kerülhet sor.
    Hangsúlyozta: a száz éve történt esemény nemzeti tragédia, és nincs más nemzet, amely hasonló csonkolást túlélt volna. Ugyanakkor ma Magyarország erősebb, mint bármikor az elmúlt száz évben, a nemzeti közösségek túlélték a többszöri elnyomást, a nemzetpolitikát új alapokra helyezték, és a kapcsolatok ma sokkal élénkebbek a nemzetrészekkel – fogalmazott.”

Ha valakinek eddig kétségei lettek volna, most már tisztán láthatja, milyen üzenetet akarnak sulykolni ma is, amikor pedig mint az Európai Unió tagjai akár szembe is nézhetnénk Trianon valódi történetével. De Orbán Viktoréknak fontosabb, hogy Horthy Miklós egyenes gerinccel feküdjön a sírjában, mint az, hogy egy nemzet emelje végre rá a tekintetét az igazságra. (Bocs, az utolsó mondat már, már olyan teátrálisra sikeredett, mintha ők mondhatták volna.)

koronavírus

 

 

1 hozzászólás

  1. Tudjuk -Trianon- igaz-:történetét, és szembe is nézünk -:vele! Éppen azért mert tudjuk, és szembe nézünk vele-: nem engedhetjük, hogy beteljesítsék -az akkori akaratukat- a-: Magyar NEMZETZHALÁLT! Szerencsénk, volt -’10 ben-. mert a -nép- elzavarta az -akkori- nemzetárulókat, kiknek -majdnem- sikerült-: beteljesíteni! MEGMENEKÜLTÜNK! De a harcunk nem ért véget! ŐK, nem adják-: fel! De-: mi sem!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét