Magyar György: Az egyszerűsített állampolgársági eljárás visszaélésekre ad lehetőséget, ezt korrigálni kell!

Állampolgárságtól való megfosztás, a fiktív lakcímbejelentések törlése, a jogosulatlanul felvett nyugdíjak visszakövetelése lehet a tömegével betelepített, csalással kiadott állampolgárságot szerzett ügyek vége – mondja Magyar György ügyvéd, a Hírklikknek adott interjújában.

Az egyszerűsített állampolgársági eljárás jogintézménye nem működik jól

A hét közepén nagy sajtóvisszhangot kapott, hogy Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész elismerte: 2019. január 28-ig 370 ügyben indult nyomozás ukrán állampolgárok honosításával, Magyarországon történő letelepedésével kapcsolatban, 106 esetben már jogerős ítélet is született:

„Ezeknek az eljárásoknak a végeredményéből elsősorban a jogalkotónak kellene levonnia a megfelelő konzekvenciákat. Az látható, hogy az egyszerűsített állampolgársági eljárás jogintézménye nem működik jól, mert visszaélésekre ad lehetőséget, ezt korrigálni kell.”

Az ügyvéd szerint súlyos össztársadalmi hátrányai vannak, ha az eljárási szabályokkal visszaélők szociális ellátásokon nyerészkedhetnek, megterhelve ezzel a magyar ellátórendszert, ugyanakkor még a választási eljárást is befolyásolni képesek:

„Mi szüksége a társadalomnak olyan jogszabályra, ami kézzelfogható előnyök nélkül csupán súlyos hátrányokat okoz? Sokan hajlamosak azt is elfelejteni, hogy jogosultságok sohasem létezhetnek kötelezettségek nélkül, jog és kötelesség mindig kéz a kézben jár. Ez az állampolgárságra is igaz, hiszen az nem más, mint jogok és kötelezettségek összessége. Ez az alapvetés azonban megbomlani látszik azok vonatkozásában, akik az egyszerűsített állampolgársági eljárás keretében magyar állampolgárságot szereznek.”

„Társadalmi felelősségvállalás”

Magyar szerint fel kell tenni azt a lényeges kérdést, hogy ezek a személyek miként részesülnek a közteherviselésben, a honvédelemben, vagy általánosságban az Alaptörvény által fennkölten hirdetett „társadalmi felelősségvállalásban”:

„A problémát a jogalkotó tudná orvosolni, ha lenne ilyen szándéka. Vélhetően erre azért nem kerülhet sor, mert ebben az esetben maga ismerné el korábbi – lehet, hogy szándékolt – tévedését vagy tévesztését, illetőleg lemondana bizonyos választásokkal szorosan összefüggő politikai érdekeiről. „

Jogtalanul felvett nyugdíjak

Az ügyvéd hangsúlyozta, azokban az esetekben, ahol már megállapítást nyert, hogy az egyszerűsített állampolgársági eljárást szabálytalanul folytatták le, azokban az állampolgárságot eredményező ügydöntő határozatot vélhetően már megsemmisítették és új határozatot hoztak és az úgynevezett fiktív lakcímbejelentéseket is közigazgatási aktussal törlik. Kitért arra is, mi lesz a jogtalanul felvett nyugdíjakkal:

„Ez a magyar társadalombiztosítás feladata. A jogosulatlanul felvett nyugellátást minden további nélkül visszakövetelheti a nyugdíjbiztosító elévülési időn, azaz 5 éven belül. Az más kérdés, hogy ténylegesen lesz-e olyan vagyon az érintetteknél, amelyből végrehajtás útján vissza lehet szerezni a kifizetett pénzt.”

Az elmúlt napokban sokan már új választást kiáltottak, mondván a csalások érvénytelenítik a végeredményt. Polt levelében írtaknak azonban semmi köze a tavalyi országgyűlési választás jogerőssé vált eredményére:

„A választási eljárásnak az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása érdekében az a célja, hogy a jogorvoslat a lehető leggyorsabb legyen, ezért a jogorvoslati határidő nagyon rövid. Az áprilisi választásokkal kapcsolatos jogorvoslati – jogvesztő – határidők elteltek, a jelenlegi Országgyűlés összetétele jogorvoslattal már nem módosítható. Erre is vonatkozik a visszamenőleges hatály tilalma. Esetleges választási csalás egy büntetőeljárásban vizsgálható. „

A jogalkotó feladata és felelőssége

Magyar kiemelte, a jogalkotó feladata és felelőssége, hogy a jogszabályok korrekcióját elvégezze, de ennek csak a jövőre nézve lehet joghatása, a már említett visszamenőleges jogalkotás tilalma okán, ami egy jogállamban alapelv:

„A fentiekben már kifejtettem, hogy valószínűsíthetően érdemi változás nem várható. A kormányzás és a jogalkotás olyan tevékenységek, amelyek szakmaiságot és emberséget is megkívánnak. A racionális társadalmi és egyéni érdekekre minden körülmények között figyelemmel kell lenni, ezért óvakodni kell attól, hogy történelmi-ideológiai alapon olyan szabályrendszert alkossunk, vagy kövessünk, amelynek valós, társadalomfejlesztő hatása nincsen, csak abszurd, kártékony következményei. Úgy vélem a tendencia sajnos ezzel az üggyel összefüggésben is a jogállam sérelmét eredményezi.”