Banánköztársaság
Magyar György: életképes önkormányzati rendszer kiépítése nem NER-érdek
A helyhatóságokat kivéreztették, hatásköreik nagy részétől megfosztották, a kisebb településeket pedig már-már halálra ítélték. Most viszont az alaptörvényben deklarálnák a helyi közösségek önazonossághoz való jogát, ami akár azt is jelenthetné, hogy a képviselő-testületek korlátozhatnák a településre beköltözők számát. De kiket és milyen alapon tartanának távol? Ez igen rossz emlékeket idéz. Inkább életképes önkormányzati rendszert kellene kiépíteni, ez azonban a NER-nek nem érdeke.
Rossz emlékű önkény
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a helyi önazonosság védelméről szóló törvényről konzultált a kerületi polgármesterekkel és Karácsony Gergely főpolgármesterrel. A készülő szabályozás szerint az alaptörvényben deklarálnák a helyi közösségek önazonossághoz való – amúgy teljesen értelmezhetetlen – jogát, míg sarkalatos törvény lehetőséget adna a képviselő-testületeknek akár arra is, hogy korlátozzák a településre beköltözők számát. Ám kiket és milyen alapon minősítenének nem kívánatos személynek? Az efféle önkényes megkülönböztetés igen rossz emlékeket idéz.
„A miniszterelnök évértékelő beszédében kifejezetten azt mondta, hogy meg akarjuk adni a kistelepüléseknek az önazonosság védelméhez való jogot, és ez ügyben engem bízott meg azzal, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabályokat előkészítsem”
– közölte Navracsics. Azonban hozzátette,
„hogy tervezetről van szó, tehát a konzultáció most a szó igazi értelmében vett konzultáció. Nyílt végű a dolog, és ez különösen így van Budapest tekintetében”.
Azt meg már én teszem hozzá, hogy a miniszter szinte beismerő vallomást tett: az eddigi (nemzeti) konzultációkat nem tekinthetjük „a szó igazi értelmében vett” konzultációnak. Miközben a jogalkotásról szóló törvény a kormány által előterjesztett jogszabályok esetén minden esetben kötelezően előírja a társadalmi egyeztetést. Úgy tűnik, legalább erről az abszurd szabályozásról valódi konzultációt folytatnának, és nem szombatról vasárnapra virradóan farigcsálnák a jogszabályokat.
Vegyük sorra, a készülő törvényjavaslat Navracsics szerint milyen szabályozási lehetőségeket biztosítana az önkormányzatok számára
- Ingatlanszerzés kizárása vagy feltételekhez kötése. Az önkormányzat dönthetne arról, ki vásárolhat az adott településen ingatlant. Ez alaptörvény-ellenes, hiszen „mindenkinek joga van a tulajdonhoz”, és ezzel kapcsolatban nem lehet semmilyen alkotmányosan indokolt feltételt meghatározni.
- Elővásárlási jog biztosítása a helyben élőknek. Ez lehetővé tenné, hogy az adott településen élők elsőbbséget élvezzenek az eladósorba került ingatlanok megvásárlása során. Ez alapjogokat sért, és a gyakorlatban kivitelezhetetlen.
- Lakcím létesítésének feltételekhez kötése. Ha egy település elérte a maximális befogadóképességét, bárkinek megtilthatnák újabb állandó lakcím létesítését. Ki mondja meg, hogy a település megtelt? Ha pedig megtelt, mi értelme a helyben lakók elővásárlási jogának? Vajon lesz olyan őshonos helyi polgár, aki már tucatnyi ingatlanra páláyzik, de azt nem adhatja bérbe, mert oda nem jelenthet be senkit? Ennek mi értelme lenne?
- Helyi adók előírása a beköltözők számára. E szerint az új lakosokra magasabb adót vethetnének ki, hogy kompenzálják a közszolgáltatásokra nehezedő nagyobb terheket. Itt előjön a diszkrimináció alaptörvényben foglalt tilalma. Milyen alkotmányos érveket lehet találni az egyes lakosok közötti hátrányos megkülönböztetés mellett?
A miniszterelnök kétségkívül valós problémákra utal
Az egész történet egyik előzménye, hogy a fővárosi agglomeráció települései ész nélkül minősítettek át mezőgazdasági területeket, és alakítottak ki lakóingatlan építésére alkalmas telkeket. A cél alig titkoltan az lehetett, hogy tehetősebb budapesti lakosokat csábítsanak kiköltözésre, akiknek az szja-bevételéből részesül a település. Melléfogtak, mert ma már a személyi jövedelemadónak csupán a töredéke marad az önkormányzatoknál, bukták a gépjárműadót, ráadásul a budapesti agglomeráció önkormányzatai fizethetnek szolidaritási hozzájárulást is. Miközben kötelező feladat maradt például a településüzemeltetés, a bölcsődék és óvodák fenntartása, a víziközmű-szolgáltatás stb. Ezek fejlesztésére azonban nincs pénz. Előre kell tervezni, bár nehéz figyelni például arra, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások felülírhatják a helyi szabályokat, beépítési terveket.
Mindennek az lett a vége, hogy egyes települések valóban „megteltek”,
mert többek között nincs elég óvodai férőhely, nincs háziorvos, és nem kis részben a rezsicsökkentés okán nincs forrás az ivóvíz-szolgáltatás fejlesztésére. Akik pedig a fővárosba ingáznak, jobb, ha nem ülnek autóba, mert reggel és este hosszú ideig szenvedhetnek a mindennapos dugókban. Ennek azonban semmi köze a helyi közösségek önazonossághoz való jogához. Időben át kellett volna gondolni, hogy az agglomerációs települések mit kezdenek a saját lehetőségeiket meghaladó lakosságszám-bűvölés jelentette kihívásokkal. Ám ha már így alakult, annak semmi köze a helyi közösségek önazonossághoz való jogához. Ennél fontosabb a lakosság közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása.
A kérdés másik oldala az ország távolabbi zugaiban a kistelepülések elnéptelenedése
Azoknak aligha érdeke a beköltözés akadályozása. Mi több, vannak olyan települések, amelyek akár ingyen kínálnak építési telkeket, csakhogy ne haljon ki egy-egy falu.
„Meg akarjuk adni a kistelepüléseknek az önazonosság védelméhez való jogot”
– mondta a kormányfő. Ám aligha tudta, mit beszél. Nem az önazonosság, hanem az önkormányzatiság védelme a tét. A helyhatóságokat kivéreztették, hatásköreik nagy részétől megfosztották, a kisebb településeket pedig már-már halálra ítélték.
Ezen aligha tud segíteni az önazonosság védelmének esetleg alaptörvénybe foglalandó joga. Az önkormányzatiság ethoszát tiszteletben kell tartani.
Azokat a településeket, amelyek kitehetnék a „megtelt” táblát, nem sanyargatni kellene, hanem hagyni őket, hogy a helyi bevételeikkel szabadon gazdálkodjanak. Az elnéptelenedő térségek pedig a népesség megtartása érdekében valóban állami segítségre szorulnának, de amit elvettek a tehetősebbektől, azzal nem a rászoruló önkormányzatokat támogatják, hanem az ebül szerzett szolidaritási hozzájárulásból a büdzsé lyukait foldozgatják.
Az igazán autonóm, működőképes helyi közösségek fenntartása azonban nem érdeke a NER-nek. Ez az alapvető probléma. Az önazonosság pátoszának hangoztatásától nem lesz hatékony önkormányzatiság.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Szerző
