Magyar György: Iskolai erőszak – ez itt azért még nem Amerika

A legfrissebb sajtóértesülés szerint a tanúvallomások mellett egy kamerafelvétel is rendelkezésére áll az egyik győri középiskolában történt múlt heti támadásról. A 17 éves H. András az eddigi adatok szerint ezért késelte meg a tanárát, mert néhány órával korábban hármast kapott tőle. Az eset méltán váltott ki nagy felháborodást, de érdemes óvatosan bánni a minősítésekkel, mert csak pánikot kelt, aki úgy gondolja – és ez elhangzott a magyar médiában –, hogy ez itt már Amerika.

A 17 éves H. András múlt csütörtökön azután támadta meg a tanárát,

hogy pár órával előtte hármast kapott. Ügyvédje szerint a kitűnő tanulmányi eredményekkel rendelkező diákot hatalmas trauma érte, elmondása szerint „fájdalmat okoztak neki és a szüleinek ezzel az érdemjeggyel” – írta a Bors szerdán. A diák a börtönben teljesen összeomlott, még jobban magába zárkózott – nyilatkozott a védő –, és a kitűnő tanuló fiú tudata annyira beszűkült, hogy a cselekményre sem tud visszaemlékezni.

Az ügy hatalmas indulatokat keltett,

ami érthető is, de a magyar kriminalisztika történetében szerencsére szinte példátlan esetről van szó. Nem szabad tehát pánikot kelteni, miközben az eset tanulságait érdemes lesz számba venni, de az objektív elemzésre csak az eljárás lefolytatása után lesz lehetőség. Már csak azért is, mert a Bors úgy tudja, hamarosan elmeorvos szakértőt rendelnek, aki megállapítja, hogy a fiú a bűncselekményt milyen tudatállapotban követte el. A bíróságnak majd ezt kell mérlegelnie, és nem ezt, hogy a gyanúsított hogyan érzi magát a rácsok mögött.

Nem kizárt – tudatja a lap –, hogy a fiút átszállítják az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe. Ha ez igaz, egészen más lehet az ügy kimenetele. Az elkövető, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza ugyanis a kóros elmeállapot.

Akkor is, ha a konkrét esetben emberölés kísérletének minősített esete lehet a vád,

amikor a kísérlet a befejezett cselekménnyel azonos megítélés alá esik. Minősítő körülmény lehet például a közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett bűncselekmény, az aljas indok vagy az előre megfontoltság, amikor a Btk. szerint életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. A 16. életévüket betöltött fiatalkorúak esetén viszont ilyenkor is csak 15 év a plafon, míg aki nem érte el ezt a kort, legfeljebb tíz évet kaphat. Csakhogy ne siessünk nagyon előre.

Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

Különben nem érdemes az eset kapcsán felesleges indulatokat gerjeszteni, mert Magyarországon – legalábbis a saját kutatásaink szerint – jó ideje nem történt ehhez fogható bűncselekmény. Nyomát nem találtuk annak, hogy egy tanuló az iskolában a tanárát vagy diáktársát akarta volna megölni.

Ehhez képest szinte említésre sem érdemes „balhékkal” találkoztunk,

amelyek közül helytől függetlenül felidézünk néhányat. Például egy pedagógus megkérte az osztálya tanulóit, hogy sorakozzanak a folyosón, de egy 17 éves fiú ellenszegült, nem volt hajlandó sorba állni. A tanár felszólította, hogy csatlakozzék a többiekhez, ekkor a diák trágár kifejezésekkel illette a tanárát, majd többször megütötte.

Könnyű testi sértés, garázdaság, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, valamint személyi szabadság megsértésének megalapozott gyanúja miatt emeltek vádat egy 15 éves fiú ellen, aki megrúgta, majd többször meg is ütötte egyik iskolatársát, aki a bántalmazás során könnyebben megsérült. A gyanúsított néhány héttel később ugyanott megütötte egyik tanárát is, akit ezután hét iskolatársával együtt bezárt a tornaterembe.

Az egyik budapesti gimnáziumban a diákok óra közben támadtak rá a tanárukra

Hangosan szidták, fenyegették, leköpték, majd egy székkel együtt a falhoz lökték. A dulakodás azért nem fajult tovább, mert megszólalt az óra végét jelentő csengő. Az osztályból persze senki sem védte meg a tanárt.

Egy évekkel korábbi – hasonló témában mind ez ideig egyedüli – felmérés szerint az 5-8. osztályos diákok kétharmadát bántalmazták már fizikailag, verbálisan vagy virtuálisan az iskolában. Tíz diákból egyet hetente többször is zaklattak a kortársai vagy a tanárai – derül ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tanulmányából. Ugyanakkor minden tizedik diák többször tapasztalt testi erőszakot tanár részéről.

Természetesen menthetetlen, amit a győri tanuló elkövetett,

de érdemes lenne elgondolkodni azon, milyen mintát ad a felnőtt társadalom a fiataloknak. Ha a tanárok vagy a szülők maguk is alkalmaznak testi erőszakot, illetve eltűrik a gyermekek közötti agresszió bármilyen formáját, annak később magunk isszuk meg a levét. És csak mellesleg: az oktatási rendszerből fakadó beteges teljesítménykényszer kinek jó? Egy hármas miatt szúrni kell?

És egy abszolút mellékszál:

hosszú ideje vita folyik arról, milyen hatással lehetnek a véres videójátékok a gyermekekre. A virtuális valóságban a „jó” megölheti a „rosszat”, és ezért jutalom jár, ami talán erősítheti az agresszióra való hajlamot. Ez a kérdés azonban messze túlmutat e blog keretein.

A győri iskolában történt késelés kapcsán a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter elmondta, hogy emiatt iskolarendőrség felállításáról is gondolkodik a kormány. Bár lehet, „rendőrösdi” helyett például iskolapszichológusokra kellene költeni, hogy legalább az üres státusokat be lehessen tölteni.

Forrás

Megkéseltek egy tanárt az iskolában

Bianco felmentést ad(hat)nak a szakértők az iskolai késelőnek