Magyar György: itt a miniszterelnök, aki mindenhez is ért

Alkotmányos szokás Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök szerint, hogy a kormányfő az év elején vagy végén nemzetközi sajtótájékoztatót tart. Ez most az esztendő végére esett, és megtudhattuk, hogy a miniszterelnök vezetésével sikerrel lettünk úrrá a legnagyobb válságon, amivel az elmúlt harminc évben szembe kellett néznünk. Ennél sokkal több azonban nem derült ki.

Az elmúlt harminc év legnagyobb válsága van mögöttünk az Orbán Viktor szerdai, nagyjából kétórásra tervezett nemzetközi sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint.

Az 1995-ös Bokros-csomag, az őszödi beszéd 2006-os kiszivárogtatását követő zavargások sora, a 2008-as világgazdasági válság, a 2015-ös menekültáradat, meg a 2020-ban kezdődő Covid-járvány mind csak egy nagy smafu volt?

A győzelmi jelentésbe persze mindez nem illett bele,

mert ki emlékszik már arra, hogy a koronavírus okozta megbetegedéseknek eddig nagyjából 50 ezer honfitársunk vált áldozatává. De mi a pandémiát is lebírtuk, meg a menekülteket, Sorost, Brüsszelt, s általában mindent és mindenkit. Még az elhibázott uniós szankciók miatt elszabadult energiaárakkal is sikerrel vettük fel a küzdelmet. Mi több, mi vagyunk a világ legátláthatóbb demokráciája, hiszen alkotmányos szokás, hogy a miniszterelnök évente egy alkalommal a nemzetközi médiumok számára is elérhető sajtótájékoztatót tart.

A részletektől megkíméljük az olvasókat – aki elég erőt érez magában, az adást itt megnézheti –, de azért annyit megjegyeznénk: esetleg nem mindenki számára világos, miért volt olyan sikeres a 2022-es esztendő.

• Talán nem a rekordokat döntő infláció, a forintnak az eurohoz viszonyított mélyrepülése, az egekbe szökő energiaárak, az átmeneti üzemanyaghiány, a tanárok tiltakozó akciói okán zárunk minden korábbinál jobb évet?
• Esetleg arra célzott Orbán, hogy az Eurostat adatai szerint az EU-n belül a magyar bruttó bérek csak a bolgárokénál szánalmasabbak?
• A nyugdíjasokról már ne is beszéljünk, mert a kormány „kitűnő” teljesítményének a legnagyobb vesztesei a szépkorúak lesznek.

Az viszont a sajtót – esetleg a moderátor szerepét vállaló Kovács Zoltán államtitkárt – minősíti,

hogy igazán kényelmetlen kérdésekkel csak kevesen hozakodtak elő. Például a BBC tudósítója felvetette, 12 éve vár arra, hogy Orbán Viktorral interjút készíthessen.

Meg is kapta a pökhendi választ: a miniszterelnök akkor nyilatkozik, ha érdemi mondanivalója van, ám arra nincs ideje, hogy „revolverújságírók” kérdéseire válaszoljon. Ez volt az a pillanat, amikor mindenkinek fel kellett volna állnia! Az újságírók és a közszereplők kötelessége ugyanis éppen a valós problémák felvetése, a közvélemény objektív tájékoztatása, és egy politikus nem döntheti el, kivel áll szóba.

Persze nem hagyta el senki a termet, hanem folytatódott a színjáték tovább

Így Orbán kifejthette, hogy a pedagógusok is csak a jogszerűség keretén belül sztrájkolhatnak, amibe a polgári engedetlenség nem fér bele. Aki tehát ezt az utat választja, számíthat a kirúgásra. Ja, hogy a tanárok munkabeszüntetéshez való jogát súlyosan korlátozták? Ez fel sem merült. S hogy miért került az egészségügy és a közoktatás a Pintér Sándor vezette belügyi tárcához?

A kormányfő szerint nem az adott szakterülethez való hozzáértés, hanem a vezetői képesség a döntő.

Itt most be is fejezhetjük ezt a rövid értekezést, hiszen Orbán sem vitatta – ami már önmagában meglepő vallomás volt –, hogy ő sem ért mindenhez. Amit az is alátámaszt, hogy amikor futott a világgazdaság szekere, Magyarország kedvező adatokat produkált, de rosszul teljesített a Covid-járvány idején, és az uniós átlaghoz képest kétszeres, húsz százalékot meghaladó inflációval most sem tud mit kezdeni. Nem telik többre a szokásos „brüsszelezésnél”?

Viszont a miniszterelnök ennek ellenére bizonyára mindenhez is ért

Meglátjuk, mire jut a kormányrendelettel megállapítandó jövő évi költségvetési „törvény” kapcsán. Amúgy sehol Európában nincs háborús vészhelyzet, csak nálunk, amire hivatkozással a rendeleti kormányzás zavartalanul folytatódhat. Ez a demokratikus jogrend megcsúfolása.

Forrás