Banánköztársaság
Magyar György: mit követett el Donáth Anna? Lehet, hogy semmit?
Kétségtelen, hogy a 2022-es februári házkutatás hírére Iványi Gábor lelkész számos szimpatizánsa, több politikus és a magyar sajtó képviselőinek sora is megjelent a Dankó utcában, ám hogy ott pontosan mi történt, egyelőre tisztázatlan. Nem látni azt sem, hogy az ügyészség a hivatalos személy elleni csoportos erőszakot, mint minősítő körülményt milyen alapon vélelmezi, ha egyelőre mindössze két gyanúsítottjuk van – kezdte bejegyzését Dr. Magyar György ügyvéd.
De még az is lehet, hogy a hatályos szabályok szerint ott nem volt semmilyen törvénysértés
Gyanúsítottként idézte be Donáth Annát és Szél Bernadettet az ügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádjával. Ennek oka: a politikusok akadályozni igyekeztek az Oltalom Egyesület székházánál 2022 februárjában az adóhatóság nyomozóit abban, hogy házkutatást folytassanak a Magyar Evangéliumi Testvérközösség fenntartásában működő intézménynél.
Amennyiben ez igaz lenne, a két nőt joggal vádolhatnák meg a fenti bűncselekmény elkövetésével, amelynek büntetési tétele – már ha legalább hárman vettek részt abban, ami a csoportos elkövetés feltétele – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Csakhogy egyelőre messze vagyunk attól, hogy bármilyen, büntetőjogilag értékelhető tényállásról beszélhessünk, hiszen még a gyanúsítottakat – Donáth Annát és Szél Bernadettet – sem hallgatták ki. Kétségtelen, hogy a házkutatás hírére Iványi Gábor lelkész számos szimpatizánsa, több politikus és a magyar sajtó képviselőinek sora is megjelent a Dankó utcában, ám hogy ott pontosan mi történt, egyelőre tisztázatlan. Nem látni azt sem, hogy az ügyészség a hivatalos személy elleni csoportos erőszakot, mint minősítő körülményt milyen alapon vélelmezi, ha egyelőre mindössze két gyanúsítottjuk van.
Ebből bizonyosan nem lesz nyolc évig tartó börtönbüntetés, bár többen már ezt vélelmezik
Az ügy pontos részleteinek ismerete nélkül – hiszen nekem is a sajtóhírekre, illetve a nyilvánosságot kapott felvételekre kell hagyatkoznom – egyelőre csak jogászkodni tudok.
„Aki hivatalos (…) hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz”,
a Btk. szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Még három év plusz a csoportos elkövetés.
Az interneten elérhető felvételeken az adóhatóság nyomozói elleni erőszaknak nyoma sincs. A fenyegetés pedig legfeljebb annyiban valósult meg, hogy a gyanúsítottak a testükkel védték Iványit.
Folytassuk a jogi gondolkodást
Ha nincs tetten érhető erőszak, s nincs a hatósági személyekkel szembeni tényleges fenyegetés, felejtsük el a Btk.-t, mert a gyanúsítottak nem valósíthatták meg a terhükre rótt bűncselekményt.
Előhozhatnánk viszont a szabálysértési törvényt. A szerint rendzavarást valósít meg, aki „verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív”, illetve „rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít”.
Ez jól hangzik, csak teljesen értelmezhetetlen. Aligha valósított meg garázdaságot, aki a Dankó utcában békésen tiltakozott, ami egyik feltétele a szabályértés elkövetésének. (Tiszta sor: aki „olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, szabálysértést követ el”.)
A rendzavarás törvényi tényállásának definíciója viszont egyszerűen nem létezik
A rendzavarás szabálysértését ugyanis a jogszabály szerint az követi el, aki rendzavarás esetén a rendőri intézkedéssel szemben „engedetlenséget tanúsít”. Ez nem más, mint tautológia. A jogi szakirodalomban persze fellelhető ennél ügyesebb magyarázat is:
rendzavarás a nagyobb közösségek rendjének tömegmegmozdulással való megzavarása. Vajon ez történt a Dankó utcában? Ilyesmi biztosan nem következett be.
Előhozhatjuk persze a polgári engedetlenség fogamát is. Akkor beszélhetünk erről, ha valaki annak tudatában, hogy amit tesz, nem jogszerű. Vállalja azonban a következményeket is, és ennek ellenére mégis cselekszik, mert nagyobb jelentőséget tulajdonít annak, hogy felhívja a figyelmet valamilyen visszásságra.
Ebben az esetben – büntetőjogi vagy szabálysértési következmények híján – még ez a szempont sem valószínűsíthető.
A végső szót természetesen a nyomozóhatóság mondja majd ki a vizsgálat lezárultával. Rendelkezésre állnak videófelvételek, meg tanúvallomások sora, így bízzunk az igazságszolgáltatás pártatlan működésében.
Amit viszont Iványi egyházával művelnek, az nem büntetőjogi, hanem politikai kérdés. Egyszer talán valakinek ezért is felelnie kellene.
Szerző
