Banánköztársaság
Magyar György: Orbán rendszere valószínűleg 2026-ig a nyakunkon marad
A Fideszben elgondolkodhattak az előrehozott választás ötletén, mert a Vox populi választási kalauz felfedezte, hogy az idei állami költségvetésben mintegy 8,4 milliárd forintot különítettek el a 2026-os országgyűlési választások előkészületeire. Csakhogy egy választás lebonyolítása akár háromszor ennyibe is kerülhet. Ráadásul valószínűleg a NER járna jobban, ha azonnal feloszlana a parlament, mert akkor 90 napon belül új választást kellene tartani, amire a Tisza ma még biztosan nincs felkészülve.
Nem kell ezt siettetni, mert az idő nem Orbán Viktornak dolgozik
„Nincs több időnk, és nem adunk több esélyt. Hozzák előre a választás napját a lehető legkorábbi időpontra, hogy ne fecséreljen az ország több időt feleslegesen, mert nincs több időnk. Nincs még egy évünk. A magyar embereknek már nincs hova hátrálnia”
– mondta Magyar Péter 2025-ös újévi beszédében. A Tisza Párt elnöke a 2009 előtt a miniszterelnöki poszthoz ragaszkodó Gyurcsány Ferenchez hasonlította Orbán Viktort, visszautalva arra az időre, amikor még ő követelt előrehozott választásokat.
„Sajnos, az akkori kormánypártnak fontosabb volt a saját jóléte, mint a haza becsülete. Ismerős, ugye? Csak most ön lett Gyurcsány Ferenc”
– üzente Magyar Péter a miniszterelnöknek.
A Fideszben elgondolkodhattak az előrehozott választás ötletén,
miután a Vox populi választási kalauz előzőleg a parlament honlapján kiszúrta, hogy az idei állami költségvetésben mintegy 8,4 milliárd forintot különítettek el a 2026-os országgyűlési választások előkészületeire. Kovács Gergely, a kétfarkúak társelnöke – de a hivatkozott forrása is – erre a következtetésre jutott.
„Szemben egyes nyugat-európai országokkal, Magyarországon politikai stabilitás van. A következő országgyűlési választások 2026-ban lesznek, minden ezzel ellentétes híresztelés csupán ócska politikai hecckampány”
– így reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Az előrehozott választásnak az alaptörvény szerint például akkor lehetne helye, ha az országgyűlés kimondaná a saját feloszlását. Másik út, hogy a parlamenti képviselők legalább ötöde bizalmatlansági indítványt nyújt be a miniszterelnökkel szemben, megnevezve az új kormányfőt is, akit a Ház tagjainak legalább feles többséggel kellene támogatniuk. Amennyiben ez a kezdeményezés oda vezetne, hogy a miniszterelnök elveszíti a többséget, ám nem sikerül megválasztani az utódját, a köztársasági elnök indítványozhatná a parlament feloszlatását, és új választás kiírását. Azt 90 napon belül meg is kellene tartani, de igencsak kérdéses, hogy egy ilyen helyzetre a Tisza már valóban felkészült.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Lássuk be azonban, hogy ez ma nem reális forgatókönyv
Akkor sem, ha a jelenlegi kormánnyal szemben esetleg igen nagy az elégedetlenség, ami tulajdonképpen egyfajta politikai válságnak is tekinthető. Egy parlamentáris demokráciában azonban főszabályként a határozott időre megválasztott képviselők döntenek az országot érintő kérdésekben elvileg függetlenül attól, hogy a társadalomban aktuálisan milyen támogatottságot élveznek az őket támogató pártok. Magyar Péter érvelése persze érthető, hiszen több közvélemény-kutatás adatai szerint a Tisza megelőzte a Fideszt, a kisebb ellenzéki pártok pedig az ötszázalékos parlamenti küszöböt sem érnék el egy mostani választáson.
Csakhogy ez nem változtat a lényegen: biztos, kétharmados többségének birtokában a NER a következő parlamenti választásig biztosan megőrzi a kizárólagos hatalmát. Miként Gyurcsány sem bukott bele az őszödi beszédbe, aki 2006 őszén saját maga kezdeményezett bizalmi szavazást. Orbán tehát minden bizonnyal marad, „minden ezzel ellentétes híresztelés csupán ócska politikai hecckampány” a kormányzati kommunikáció szerint.
Ami pedig a jövő évi választás előkészítését szolgáló pénzeket illeti, kétségtelen, hogy a költségvetés az idei évre vonatkozóan 8,4 milliárdot tartalmaz a felkészülésre. Csakhogy a 2023-as büdzsében is szerepelt 7 milliárd a tavalyi EP- és önkormányzati választásokkal összefüggésben. Ez tehát nem szokatlan megoldás, hiszen a Nemzeti Választási Irodának időre van szüksége ahhoz, hogy megteremtse a tisztességes választások lebonyolításához szükséges személyi és technikai feltételteket. Már ha beszélhetünk a jelenlegi jogszabályi környezetben egyáltalán tisztességes választásokról. Tehát aligha arról van szó, hogy a Fidesz megijedt volna Magyar Pétertől.
Nem mellesleg:
ha Orbánék előrehozott választásban gondolkodnának, az most kizárólag a Fidesz érdekét szolgálná.
Amennyiben azonnal megszavaznák a parlament feloszlását, az alaptörvény szerint 90 napon belül új választást kellene tartani.
A Tiszát ezzel igencsak zavarba hoznák, mert három hónap alatt kellene 106 egyéni és 93 listás jelöltet állítaniuk. Magyar Péterék emiatt nagy bajba kerülnének, hiszen a pártépítésnek még igencsak az elején járnak, és ha listán jól is szerepelnének, az egyéni körzetekben – amelyek többségét nyerni kell a NER leváltásához – kisebb eséllyel indulnának. A türelmetlen üzengetés inkább fenyegetésnek tűnik, mint realitásnak. Ne érezzék magukat a NER képviselői biztonságban.
Találgatni és fantáziálni lehet, ám bele kell törődni abba, hogy Orbán 2026-ig a nyakunkon marad. De kell is annyi idő Magyaréknak, hogy építkezzenek, és eséllyel vegyék fel a versenyt a lassan 15 éve beágyazott jelenlegi hatalommal szemben.
Szerző
