Banánköztársaság
Magyar György: a rendőrség nem tud az Alkotmánybíróság döntéséről
Egy „repedezett járdaszakasz kiszínezése inkább derültséget okoz a járókelőkben, és így a cselekmény megítélésekor az eljáró szervek józan humorérzékére is szükség van” – fogalmazott az Alkotmánybíróság még 2019-ben. A testület szerint kiemelendő, hogy Szombathelyen „az érintett járdaszakasz befestése nem okozott maradandó állagsérelmet az érintett felületen”.
Egy „repedezett járdaszakasz kiszínezése inkább derültséget okoz a járókelőkben, és így a cselekmény megítélésekor az eljáró szervek józan humorérzékére is szükség van” – fogalmazott az Alkotmánybíróság még 2019-ben. A testület szerint kiemelendő, hogy Szombathelyen „az érintett járdaszakasz befestése nem okozott maradandó állagsérelmet az érintett felületen”.
Ehhez képest
most rendőrt küldtek a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra, mert befestettek egy Széll Kálmán téri, rossz állapotban levő járdaszakaszt.
A Széll Kálmán térnél festették a repedezett járda aszfaltját a kutyapártosok kedd este, de a rendőrség közbelépett – derül ki a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) Facebook-posztjából. Az MKKP XII. kerületi szervezete ezzel a szöveggel tette ki a festést és a rendőri akciót megörökítő fotókat:
„Jól sikerült a festés a Széll Kálmán térnél. Legközelebb inkább milliárdokat lopunk.”
Az RTL-nek aztán bővebben is nyilatkozott Döme Zsuzsanna, a párt társelnöke, aki azt mondta, két órán keresztül várakoztatták a rendőrök az utcán, hogy azután lefoglalják a festéshez használt eszközöket. De nézzük meg ennek a jogi hátterét is.
„Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el”
– derül ki a Btk.-ból.
E szerint
a büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást falfirka elhelyezésével, illetve bűnszövetségben követik el. A képet árnyalja, hogy
„bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli”. A „társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti”.
Átkozottul nagy kérdés,
hogy a kétfarkúak járdafestési akciója valóban kimeríti-e társadalomra veszélyes cselekmény fogalmát. Mert ha nem, akkor nincs bűncselekmény, ha azzal formálisan valóban megvalósították is a rongálás tényállását.
A társadalomra való veszélyesség helyett itt inkább a társadalom számára kifejezetten hasznos tevékenységről beszélhetünk. Arról nem is beszélve, hogy a párt „passzivistái” nem tettek mást, mint hogy egy amúgy is erősen rongálódott járdaszakaszt festettek ki.
Ezt nem először tették
Kár, hogy a rendőrség nem tudott az Alkotmánybíróság (AB) korábbi határozatáról, amely szerint nem követtek el szabálysértést a Magyar Kétfarkú Kutya Párt „passzivistái” azzal, hogy Szombathelyen színesre festettek egy repedezett járdaszakaszt még 2017-ben, hogy felhívják a figyelmet annak állapotára. Érdekes az alkotmánybírák járdafestéssel kapcsolatos véleménye.
„E tekintetben azt is fontos kiemelni, hogy egy repedezett járdaszakasz kiszínezése inkább derültséget okoz a járókelőkben, és így a cselekmény megítélésekor az eljáró szervek józan humorérzékére is szükség van. Szintén kiemelendő, hogy az érintett járdaszakasz befestése nem okozott maradandó állagsérelmet az érintett felületen, és objektív módon is alkalmas volt az üzenet közvetítésére.”
Ha már a fideszes delegáltakból álló AB is megmutatta, hogy van még humorérzéke, ezt a rendőrségnek is illene figyelembe vennie. Egy repedezett járdaszakasz kiszínezése inkább derültséget okoz, fogalmaztak az alkotmánybírák, de úgy tűnik, a BRFK illetékesei nem értik az üzenetben rejlő iróniát. Ennél persze többről van szó, mert a testület határozata – ha tetszik, ha nem – minden jogalkalmazó számára kötelező.
Szerző
