Sorting by

×

Egy különvélemény mellett az Alkotmánybíróság megállapította: a sajtóhír “szent”, nem kell az igazságtartalmával foglalkozni

Remek hírt és ez alapján szabad kezet kaptak a kormány-közeli médiumok és megszólalók: alkotmánybírósági állásfoglalás van róla, hogy ha bármi megjelenik egy portálon, annak igazságtartalmát ellenőrizetlenül lehet szajkózni, sulykolni, tényként ismertetni.

Újabb hungarikum születésénét bábáskodhatunk!

Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria azon ítéleteit, amelyek szerint Budai Gyula fideszes politikus a 2018-as választások kampányidőszakában elhangzott kijelentései alkalmasak voltak Czeglédy Csaba baloldali politikus jóhírnevének megsértésére – szúrta ki az Index.

Czeglédy Csaba baloldali politikus még 2018 tavaszán, az országgyűlési választások kampányidőszakában beperelte Budai Gyulát,

amiért a fideszes parlamenti képviselő, a külügyminisztérium külpiacok fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa – egy bulvárlap tudósítása szerint – sajtótájékoztatóján a következőket mondta:

Kész Zoltánnak, Veszprém országgyűlési képviselőjének válaszolnia kell arra, hol van az a pénz, amelyet Czeglédy Csaba szocialista politikustól kapott 2014-es választási kampányának finanszírozására. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Czeglédy és bűnszervezete támogatja a baloldali és álfüggetlen jelöltek kampányát, köztük Kész Zoltánét is, akinek 50 millió forintot adott erre a célra. Az a kérdés, hol van ez a pénz, mire használta fel ezt az összeget Kész Zoltán. Fölvetődik a kérdés, hogy Kész egyeztetett-e Gyurcsány Ferenccel, a Demokratikus Koalíció elnökével, valamint az MSZP vezetésével kampánya finanszírozásával kapcsolatban. Két, egymástól független tanú állítása szerint a jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy pénzzel támogatta Kész kampányát, az érdekeltségébe tartozó Human Operátor Zrt. által foglalkoztatott diákok pedig munkájukkal segítették a kampányt.”

Czeglédy Csaba a közlések miatt személyiségi jogi pert indított

Az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék azonban a jóhírneve megsértésének megállapítására és sérelemdíj megfizetésére irányuló keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság 2019 novemberében hozott ítéletében kimondta, hogy Budai Gyula

a sajtóban megjelent cikkeket nem torzította el, nem hamisította meg, nem tüntette fel hamis színben, a jelentős közérdeklődésre számot tartó ügyben álláspontját fejtette ki, véleménye nem volt indokolatlanul bántó, sértő, lealázó, ezért a bíróság megítélése szerint a felperes elsődleges és másodlagos kereseti kérelme sem alapos.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a sajtótájékoztatón elhangzó kijelentések megsértették a felperes jóhírnévhez való jogát. Az ítélet szerint a helyesen megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság téves jogi következtetésre jutott, márpedig a demokratikus közvélemény egy választási kampányban is csak valós információk alapján kibontakozó vita mentén alakulhat. Ezért az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság tévedett akkor, amikor arra a megállapításra jutott, hogy az indítványozó politikai véleményét fejtette csupán ki.

A jogerős ítélet ellen Budai Gyula felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő,

ám a Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta. Indokolásában kifejtette, hogy az indítványozónak a közlései előtt lehetősége lett volna tájékozódni, és ennek során kellő gondosság alapján állításai ténytartalmának valóságalapjáról meggyőződni.

Budai Gyula ezt követően jogi képviselője útján az Alkotmánybírósághoz fordult

Alkotmányjogi panaszuk szerint a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria ítéletei alaptörvénysértőek, mivel követelményként fogalmazzák meg, hogy az indítványozónak a sajtóban frissen megjelent információk tényalapjáról meg kellett volna győződnie, mielőtt azokra a sajtótájékoztatón hivatkozott volna, ami jelentős mértékben korlátozza a közszereplők politikai véleményformálását.

Az alkotmánybíróság megalapozottnak találta Budaiék alkotmányjogi panaszát

A határozat, amelynek előadó alkotmánybírója Schanda Balázs volt, megállapította, hogy

az indítványozó által tett kijelentések alapjául egy folyó bűnügyi nyomozás szolgált, így az indítványozó által megfogalmazott azon állítás, amely szerint a másik politikus bűnszervezetet tart fenn, ugyan egy túlzó, meghökkentő kijelentés, de egyértelműen a politikusok közötti vitában megjelenő, leegyszerűsítő jellegű, általánosító kifejezés volt, így értékítéletnek tekinthető.

A kijelentés tehát az alkotmánybírósági gyakorlat szerint véleménynyilvánítási elemet tartalmaz, ezért az Alaptörvény oltalma alatt áll.

A határozat indoklása szerint a választási időszakra kiváltképp vonatkoztatható az, amire az Alkotmánybíróság a politikusok egymás közti vitájával kapcsolatban már korábban is rámutatott:

az ő esetükben a személyüket ért bírálatot és minősítést a társadalmi nyilvánosság eleve másként, a demokratikus vita szükségszerű részeként, jellemzően a különböző politikai érdekek mentén értelmezendő megnyilvánulásként kezeli. Magyarországon az elmúlt időszakban kialakultak a plurális politikai nyilvánosság működésének sajátosságai, amelyek között a közéleti viták során elhangzottakat a társadalom kellő körültekintéssel tudja értékelni.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság teljes ülése megállapította, hogy

az eljáró bíróságok az indítványozó sajtótájékoztatón tett kijelentéseit nem az Alaptörvénnyel összhangban ítélték meg, ezért a támadott ítéleteket megsemmisítette.

A határozathoz Horváth Attila alkotmánybíró különvéleményt csatolt,

mert nem értett egyet a határozat azon megállapításával, hogy létezhetnek olyan körülmények, amelyek között a hamis tényállítás a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt állhat.

Örök erkölcsi elvárás, etikai szabály, hogy az emberek mondjanak igazat, ne hazudjanak egymásnak. Fontosnak tartom, hogy az Alkotmánybíróság a döntéseivel ezt az erkölcsi elvárást hozza közelebb az alkotmányjogi gyakorlathoz. Különösen megalapozott volna ez az elvárás a közelgő választások előtt annak reményében, hogy kedvező hatással lehet a kampányra

– hívta fel a figyelmet különvéleményében Horváth Attila.

VIA Index

Budai Gyula szárnyakat kapott!

A pénteki bejegyzéseiből....

 

Egy különvélemény mellett az Alkotmánybíróság megállapította: a sajtóhír "szent", nem kell az igazságtartalmával foglalkozni

átver

Egy hozzászólás itt: “Egy különvélemény mellett az Alkotmánybíróság megállapította: a sajtóhír “szent”, nem kell az igazságtartalmával foglalkozni

  • 2022.03.05 - 11:03
    Közvetlen hivatkozás

    Milyen Alkotmánybíróság? Nekünk csak Alaptörvényünk van. Meg egy fideszes puhagerincű csapat, amelyik őrködik fölötte. Az apa férfi, az anya nő. Jobb lenne a Tízparancsolat: Ne lopj! stb.

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.