Magyarország visszalép a 2024-es női kézilabda Európa-bajnokság megrendezésétől

A kézilabda Eb helyett a fiatalok tömeges sportolását választottuk – fejtette ki a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke a nemzetisport.hu-nak adott interjúban.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón megerősítette, Magyarország visszalép a rendezéstől

Kocsis Máté a csütörtökön megjelent interjúban hozzátette: az nem helyes, hogy Magyarország milliárdokat költ el a 2024-es Eb-re – aminek kiadásai már most is jelentkeznek -, miközben sok ezer gyermek és utánpótlás-versenyző veszíti el hosszú hónapokra a sportolási lehetőségét a magas energiaárak miatt, „a kettő nem fér meg egymás mellett”.

Az elnök bejelentette azt is: nem indul újra a kézilabda-szövetség elnöki tisztségéért a tavaszi tisztújításon

Kocsis Máté elmondta, abban a formában, ahogyan elnyerte, Magyarország nem tudja vállalni a 2024-es decemberi, magyar-osztrák-svájci női kézilabda Európa-bajnokság (Eb) rendezését, s most a legjobb megoldásról tárgyalnak a társszervezőkkel.

Az elnök kifejtette: valóban létező forgatókönyv, hogy Magyarország részben vagy egészben visszalép az Eb-rendezéstől. A kézilabda Eb ezekben az időkben luxuscikk – fogalmazott, és „tudomásul kell vennünk, hogy amikor a 2024-es női tornát megpályáztuk és elnyertük, még nem volt sem háború, sem szankciók, sem energiaválság, és nem voltak az ebből eredő pénzügyi nehézségek sem”. Dönteni kellett, és inkább „a fiatalok tömeges sportolását választottuk” – mondta Kocsis Máté, hozzátéve: ennek érdekében elvi megállapodást kötöttek a kormánnyal, hogy az Eb költségeiből megtakarított pénz egy részét az idén és jövőre is a kis klubok működésére fordítják.

A szövetségi elnök szerint a lépés szokatlan, de nem példátlan, az eset annyival eltér vagy kedvezőbb a korábbiaktól, hogy „két évvel korábban jeleztük a szándékot”, így van idő a szervezésen módosítani, és a következmények is enyhébbek lehetnek – közölte. 

Hozzátette: az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) pontosan tudja, hogy Magyarország talán a legjobb partnere a szervezésben, ezt már jó párszor bizonyította akár a női BL final fourja, akár más világesemények kapcsán. 

Az interjúban Kocsis Máté bejelentette azt is: nem indul újra a Magyar Kézilabda Szövetség elnöki tisztségéért a tavaszi tisztújító közgyűlésen. Mint mondta, az elnöki ciklusa elején kitűzött célokat és feladatokat teljesítette, amelyekről részletesen beszámol majd a következő kongresszuson. 

 Felidézte: a sportág rettenetes állapotban volt pénzügyileg, és valamennyi forrást, amit csak tudott – piacit vagy államit – megmozgatott a kézilabdáért. Ezek között említette, hogy megtörtént a marketingjogok, illetve a televíziós és kereskedelmi jogok értékesítése, tekintélyes vállalati szponzorokat hoztak a sportág mögé, és elkezdték az alsóbb osztályokat, az NB I/B-t és a megyéket is támogatni.

A kormány mindig segített, a lehető legtöbb támogatást megszerezték és adták oda a kézilabdakluboknak. Cél volt a sportág tömegesítése is, 2015 óta 26 ezerről százezerre nőtt az igazolt sportolók száma, akik javarészt gyerekek. A hazai infrastruktúra fejlesztése is szerepelt a vállalások között, e körben pedig mintegy hétszáz építési-felújítási munkát indítottak el – sorolta az eredményeket a szövetségi elnök, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.

Megszámlálhatatlan „kézilabda-felület” jött létre vagy újult meg, Európa legnagyobb arénájától a legkisebb iskolai tornatermekig – idézte fel Kocsis Máté, hozzátéve: ezek mellett öt határon túli akadémiát is elindítottak, és teljesült az a cél is, hogy magyar szakember is legyen az európai szövetség elnökségében.

180 milliárd forint ment el kézilabda csarnokokra

Teljesen érthetetlen a Magyar Kézilabda Szövetség és a kormány döntése, hiszen több, mint egy évtizede épülnek erőltetett menetben a sportlétesítmények Magyarországon. A labdarúgó stadionok után éppen a kézilabdacsarnokok következtek, miközben megépült a Duna Aréna és idén átadják a Nemzeti Atlétikai Központot is.

2021 évé végén adták át a a 116 milliárd forintba került MVM Dome-ot, a Tatabányai Multifunkcionális Sportcsarnok 24 milliárd forintot kóstált, míg a szegediek új Pick Arénája 37 milliárd forintba került. Debrecenben a Főnix Aréna felújításának költsége több, mint 3 milliárd forint volt. Tervben volt a győri és a veszprémi aréna felújítása is.

A méregdrága MVM Dome és a tatabányai sportcsarnok lényegében kong az ürességtől. Az elköltött 180 milliárd forinthoz képest a női kézilabda Eb megrendezésének rész költsége lényegében aprópénz.

Az olimpiai bajnok legyőzte a társházigazdát

Az olimpiai címvédő Franciaország 26-24-re legyőzte a társházigazda Lengyelországot az olimpiai kvalifikációs férfi kézilabda-világbajnokság szerda esti nyitómérkőzésén, Katowicében.

Dika Mem hat góllal járult hozzá a sikerhez, a mezőny legjobbjának pedig – a Lengyelországban játszó – Nedim Remilit választották, aki háromszor talált be.

Férfi kézilabda-világbajnokság

B csoport, 1. forduló:

Franciaország-Lengyelország 26-24 (14-13)

Dél-Korea ellen kezdünk

A koreai együttesből mindössze egy játékos játszik Európában, Jinyoung Kim az Ademar León csapatát erősíti, azonban nem az első osztályú felnőtt csapat tagja még a 2000-ben született jobbszélső. A 19 fős világbajnokságra utazó keretből öten a DOOSAN, míg hatan az SK Hawks együttesében kézilabdáznak, azaz meglehetősen összeszokott csapatról beszélhetünk.

A magyar válogatott mindössze tizenkét alkalommal találkozott eddig Dél-Korea válogatottjával, ebből nyolcszor tétmérkőzésen mérte össze erejét nemzeti együttesünk a 2000-es évek előtt Ázsiában szinte egyeduralkodó ellenfelével. Kilenc mérkőzésen bizonyult jobbnak a magyar csapat, mindössze három vereséggel, igaz, tétmérkőzésen némileg rosszabb az örökmérlegünk, öt győzelemre három vereség jutott a világbajnokságokon és olimpiákon. Legutóbb a 2012-es ötkarikás játékokon mérte össze az erejét a két együttes, akkor kétgólos félidei hátrányról mi nyertünk három góllal.

A korábbi egymás elleni mérkőzések, valamint a világbajnokságot megelőző felkészülési időszak során mutatott játékuk alapján Chema Rodríguez, a magyar válogatott szövetségi kapitánya is tisztelettel beszélt a nemzeti együttes első ellenfeléről a D-csoportban. A spanyol szakvezető külön kiemelte, hogy a torna első mérkőzése mindig nehéz, így az ázsiai alakulat némileg ismeretlen stílusa okozhat majd némi fejtörést a csapatnak, de az olimpiai selejtezős helyek megszerzése lebeg mindenki szeme előtt, az akadályok leküzdésében ez nyújt plusz motivációt a válogatott játékosainak.

A magyar válogatott csoportmérkőzései

Január 12. , csütörtök
18:00 Magyarország–Dél-Korea (tv: M4 Sport)

Január 14., szombat
20:30 Izland–Magyarország (tv: M4 Sport)

Január 16., hétfő
20:30: Portugália–Magyarország (tv: M4 Sport)

Forrás: EHF / MKSZ / MTI / SportXpert.hu

Egygólos magyar kézilabdasiker Szlovéniában