Már a püspökök is besokalltak?

A jegyzet szerzője a rá jellemző optimizmussal ír a témáról. Abban alighanem igaza van, hogy az állammal együtt haladó szervezetek vezetőit a kritikátlan hozsannázás végiggondolására késztetheti a kialakult új helyzet, a repedések feltűnése a monoliton. 

Na végre

Már régen vártam. A magyar katolikus egyház megszólalt a szegények érdekében, és még a kormánytól is intézkedéseket vár. A Püspöki Konferencia körlevelében ez áll:

„Ha nem halljuk meg a szegények kiáltását, akkor halott a kereszténységünk”.„Az evangéliumból fakadó élet, ha szükséges, szembe mer szállni az igazságtalan társadalmi struktúrákkal.”

Most szükségesnek ítélték. És noha messze nem mindenben azonosulok a körlevél gondolataival (nem tudom pl., milyen az a kárhoztatott „szélsőséges liberális” – persze azt sem érteném, ha valaki „szélsőséges keresztényről” beszélne), de azért örülök. Mert a püspökök nemcsak általánosságban beszélnek: szükségesnek tartják a béremelést a szociális ágazatban, a személyre szabott segítséget a hajléktalanoknak, az idősek otthoni ápolásának támogatását. (Eddig a törvény csak a gyermeküket otthon ápolók juttatását rendezte.) Szólnak a cigányságról és a több tízezer, mélyszegénységben élő nem roma családról is.

Szívemből szólnak:

„Az emberhez méltó megélhetéshez való jog, amely minden embert megillet, megelőzi a magántulajdonhoz való jogot…. Megfelelő szabályzással meg kell fordítani a vagyonkoncentráció jelenlegi irányát.”

Hűha! A mondandó lényegét november 17-én minden vasárnapi szentmisén felolvasták.

Azt tudom, hogy a miniszterelnök nem katolikus, de a helyettese, Semjén? És a sok miniszter és egyéb főmufti? Vagy nem járnak misére, vagy lehet, hogy ők a körlevélben ostorozott „szélsőséges liberálisok”? Gondolni sem merek rá.

Székely János: A püspökök látják a jelenlegi kormányzat gyengeségeit, de nem akarnak túlságosan kritikusak lenni

Szalma Botond: Semjén a Fidesz a csicskájává tette a KDNP-t