Elhunyt Szersén Gyula Jászai Mari- és Tolnay Klári-díjas színművész. Hangjára sokan emlékeznek még nagyon soká azok közül is, hála a rengeteg szinkronszerepnek, akik színpadon talán soha sem látták. Egy korábbi riportban azt is elárulta hogy szinkron munkái közül David Attenborough természetfilmjeit szerette a legjobban.
Elhunyt Szersén Gyula Jászai Mari- és Tolnay Klári-díjas színművész. Hangjára sokan emlékeznek még nagyon soká azok közül is, hála a rengeteg szinkronszerepnek, akik színpadon talán soha sem látták. Egy korábbi riportban azt is elárulta hogy szinkron munkái közül David Attenborough természetfilmjeit szerette a legjobban.
Szersén Gyula 1940. november 22-én született Budapesten
1965-ben szerzett oklevelet a Színiakadémián, de már 1958-tól szerepelt az Állami Déryné Színházban illetve a Vígszínházban. A kérdésre, miért választotta a színészetet, egy interjúban úgy válaszolt: “Én mindig a humán tantárgyakhoz, például a történelemhez vagy a magyar irodalomhoz vonzódtam. Már diákkori első nagy élményeim is a regényekhez köthetők, már akkor is vizuális típus voltam, és olvasás közben elképzeltem a leírtakat, a tájat, a szereplőket és azok küllemét.
„Az én mesevilágom úgy kerekedett körém, mintha az olvasott történetekben éltem volna. Ebben a közegben már gyerekkoromban is játszottam, ott töprengtem és izgultam például Bornemissza Gergely mellett. A hasonló könyvélmények adták az alapot a színészethez.”
A művész korábban elmondta az Origónak, hogy a főiskolán legtöbbet Gáti Józseftől tanulta:
“Arra tanított minket, hogy belülről, teljes mélységében meg kell érteni a megírt szöveget, mielőtt megtanulnánk kívülről fújni. Tökéletesen igaza volt, mire végeztem az iskolával, háromszáz verset tudtam kívülről – és belülről is.”