Ez a nap
Meghalt Térey János
48 éves korában, hétfőn hajnalban, tragikusan fiatalon, hirtelen egészségügyi probléma következtében meghalt Térey János költői, író, műfordító – adta közzé a Litera.
„Egyik pillanatban még itt vagy…a másikban pedig már az Égiekkel! Nehéz elfogadni…”
Az író vasárnap a 30 éves osztálytalálkozójáról osztott meg fényképet közösségi oldalán. Gy. Horváth László műfordító
„Lesz az még 50 is!”
kommentjére azt válaszolta:
„Let it be!”
Térey János Debrecenben született 1970. szeptember 14-én
Első verseskötete már 21 éves korában, 1991-ben megjelent Szétszóratás címmel, folyamatosan publikált az Élet és Irodalomban, a Holmiban, a Jelenkorban, az Alföldben és a 2000-ben. Első díját 1995-ben nyerte el (Déry Tibor-díj), de azóta kéttucatnyinál is több fontos elismerést kapott, köztük József Attila-díjat, Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, Szép Ernő-jutalmat, Füst Milán-díjat, de az állam is kitüntette: 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2010-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat kapta meg.
Novellái és versei mellett több regénye is megjelent,
amelyeket gyakran verses formában írt meg, a kortárs magyar irodalomban szinte egyedülálló módon. Színházi pályafutása is rendkívül jelentős: drámáiért többször is elnyerte az évad legjobb drámája kitüntetést; 2018-ban ő volt a Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik válogatója is, és részben ezekből a tapasztalataiból írta meg a Káli holtak című színházi regényét.
Jelentős színházi bemutatója
volt az 1956-os eseményeket új szemszögből bemutató Kazamaták (ezt Papp Andrással közösen írta), amelyet 2006-ban, az 50. évfordulón mutatott be a budapesti Katona József Színház; az Asztalizene, amelyet 2007-ben mutatott be a Radnóti Színház, ahol 2012-ben a Protokoll című regényének dramatizált verzióját is bemutatták. 2011-ben a Színházi Kritikusok Céhe a legjobb új magyar drámának választotta a Jeremiás, avagy Isten hidege című darabját, amelyet a Nemzeti Színház mutatott be.
Egyik legnagyobb hatású darabja ugyanakkor a Nibelung-lakópark volt: a négyrészes drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban, egy olyan, legendássá vált előadáson, amelyben a nézők végig a katakombákban bolyongva nézték végig az eseményeket. Az előadásból később film is készült. Mundruczó Kornéllal, az előadás rendezőjével korábban is dolgozott már együtt: ő írta a rendező Johanna című filmjének forgatókönyvét.
Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre fordították le,
több felolvasásra hívták Ausztriába, Németországba, Amerikába és Kanadába is. 2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven az Akademie Schloss Solitude kiadónál. 2008-ban a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd (Hagen, ou l’Hymne á la haine) című kötete jelent meg francia nyelven az Édition Theatrale kiadó gondozásában. 2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben – írja róla a Magvető Kiadó.
Szerző
Friss
- A Fidesz-fővárosából, Debrecenből érkezett ez a Karácsony segélykérés
- A szilveszteri bulik vadorzói – Megvéd a horoszkóp
- Ezt nevezzük mi népvándorlásnak – Több mint 100 millió amerikai kel útra a napokban
- Ujhelyi István: amikor a valóság nem kopogtat többet, hanem egyszerűen berúgja az ajtót
- Vasárnapi (cseppet sem) ünnepélyes gondolatok egy pici országból
- Vidéki prókátor: Lázár, a Fidesz Gyurcsánya?
- Szanyi Tibor: kracsun = karácsony? – Úgy látszik, a jó hírek csak nem akarnak Orbánhoz kötődni
- Készülj a karácsonyra – 5 jótanács: így díszítsd az otthonod
- Orbán Viktor szerint “Brüsszel” Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
- Időjárás, ma havazik, de mi lesz karácsonykor?