Megválasztották miniszterelnöknek Orbán Viktort

Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort csütörtökön az Országgyűlés. A Fidesz elnökét – aki 2010 óta tölti be a kormányfői tisztséget – 134 igen szavazattal, 28 nem ellenében választották meg a képviselők.

Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett

Orbán Viktor – akit 1998, 2010 és 2014 után negyedszer választottak kormányfővé – ezután esküt tett az Országgyűlésben.

A kormány a kétharmados alkotmányos többség alapján áll, de mindig a három harmadot szolgálja majd – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök újraválasztása után tartott beszédében.

Hangsúlyozta: a haza nem lehet ellenzékben, mert az magasan a pártok felett áll, „szolgálata nem függhet attól, hogy éppen ellenzékiek vagy kormánypártiak vagyunk”.

„Derűlátón, bizakodóan és tettre készen állok most Önök előtt” – jelentette ki.

A kormányfő köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson, és különösen azoknak, akik a Fidesz-KDNP-re szavaztak.

Orbán: a magyar ügy ma nyert ügy, minden együtt van, amit a nagy tervek megkövetelnek

Tizenkét éves időtávban kell gondolkodni Orbán Viktor miniszterelnök szerint. A kormányfő azt mondta: régen álltak olyan jól a csillagok Magyarország felett, mint éppen most. „A magyar ügy ma nyert ügy, minden együtt van, amit a nagy tervek megkövetelnek” – fogalmazott.

Szavai szerint a magyarok már nemcsak abban hisznek, hogy ha jól végzik a dolgukat, a holnap nem lesz rosszabb a mánál, hanem abban is, hogy a holnap jobb lehet.

„Azt akarják, hogy az előttünk álló jövő lehetőségeihez méltó kormányunk legyen. Ez bátorít és feljogosít, hogy terveinket ne négy-, hanem tízéves kitekintéssel készítsük el. Sőt, inkább 12 éves időtávban kell most gondolkodnunk” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a felelős kormányzás is ezt követeli meg, hiszen az Európai Unió következő költségvetése, illetve végrehajtása valójában 2030-ig tart majd.

Tudom, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, én azonban elérhetőnek, hogy 2030-ra Magyarország Európa első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni – jelentette ki.

Orbán: nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért

A miniszterelnök beiktatási beszédében azt mondta: az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy „nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért”.

A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy „a zátonyra futott liberális demokrácia bütykölése helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúránkat, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására”.

Orbán: a magyarok többet adtak a világnak, mint amennyit kaptak tőle

Kormányom a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz – mondta a miniszterelnök.

A kormányfő úgy fogalmazott, „egy olyan ország önbizalmával és méltóságával kell élnünk, amely tudja, hogy a magyarok többet adtak a világnak, mint amennyit kaptak tőle”.

Mint mondta, szeretné meggyőzni a szomszéd országokat, hogy összefogva, Európa legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési területévé építsék a Kárpát-medencét.

Az elmúlt években számos bizonyságát adtuk, hogy a magyaroktól nem kell félni, aki együttműködik velünk, az jól jár – jelentette ki Orbán Viktor

Orbán: ellenezzük a kvótát, harcolunk a határok megvédéséért, kiállunk a keresztény kultúráért

Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk az európai keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért – mondta a miniszterelnök. j

Kiemelte: Brüsszelben ma fizetett aktivisták, bürokraták és politikusok ezrei dolgoznak azért, hogy a migrációt alapvető emberi joggá minősítsék, ezért akarják elvenni tőlünk a jogot, hogy magunk dönthessünk, kit fogadunk be és kit nem.

A kormányfő közölte, erős Európát, békét, és kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretnének. Szükségünk van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk – tette hozzá, kiemelve: minden erejükkel azt fogják képviselni, hogy az uniónak a szabad nemzetek szövetségeként kell működnie, fel kell adnia az európai egyesült államokra vonatkozó „hagymázas rémálmait”, s vissza kell térnie a realitások talajára.

Annak érdekében, hogy az az Európa, amelyet szeretünk, és amelyért készen állunk komoly áldozatokra is, ne lépjen fel az önfelszámolás következő lépcsőfokára, ki kell és ki is fogunk állni az európai politika pástjára – tette hozzá a miniszterelnök.

„Most, hogy eskümet letettem, a nemzet minden egyes tagjának, mind a tizenötmillió magyarnak, külön-külön és együttesen is a saját lelkiismeretemre hivatkozva megerősítem, hogy minden cselekvésemben nemzetünknek és országunknak, a magyar embereknek, a magyar érdekeknek és a keresztény értékeknek a szolgálata fog vezérelni” – zárta beszédét Orbán Viktor.

Vendégek és távolmaradók

Az ülésen vendégként részt vett Áder János köztársasági elnök, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Mádl Dalma, Antall Józsefné, továbbá Boross Péter és Medgyessy Péter volt miniszterelnökök, a magyarországi és határon túli történelmi egyházak vezetői, a külhoni magyar közösségek képviselői, diplomáciai testületek tagjai és az európai parlament magyar képviselői.

A miniszterelnök beszéde alatt nem voltak a teremben az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a DK képviselői.

A kormányfő beszéde után Kövér László házelnök lezárta az ülésnapot, a parlament pénteken folytatja munkáját.

(MTI)