A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint novemberben 355.100 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon. Ezt a számot nem csak az átlagember fogadja kétkedve, hanem a hivatal korábbi vezetője, Mellár Tamás parlamenti képviselő is.
A Klubrádió „Esti gyors” műsorának a vendége volt Mellár Tamás közgazdász, országgyűlési képviselő, a Párbeszéd frakciójának a tagja.
355.100.-/kopf – vagy mégsem?
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint novemberben 355.100 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon. Ezt a számot nem csak az átlagember fogadja kétkedve, hanem a hivatal korábbi vezetője, Mellár Tamás parlamenti képviselő is. Az átlag magyar az hüledezik, a nagy többség számára ez akkora összeg, amelyről csak álmodni mer. Többségük káromkodik egy nagyot, s elküldi valahova, amúgy jó magyarosan, a valóságot –szerintük—elferdítő hivatalt.
Ósdi mintavétel
Mellár Tamás, aki korábban volt a Központi Statisztikai Hivatal vezetője, szerint a felmérést egy bizonyos mintavételi eljárás szerint végezték, ami elavult, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a KSH idén egy másik rendszerre tér át. Csak teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérét vették figyelembe, miközben sok ember dolgozik részmunkaidőben, vagy más módon.
A másik probléma, hogy átlagjövedelmet számoltak, amit a magas keresetűek számai fölfelé húznak. Ebben benne van Süli miniszter havi 5 millió forintja, és a minimálbéren foglalkoztatott milliók fizetése is. Egy év elejei felmérés szerint a vállalati szektorban dolgozó munkavállalók 44, 2 százaléka, vagyis 879 ezer ember a minimálbért, vagy a garantált bérminimumot kapja.
A közgazdász szerint, nem igazolható az a kormány közeli szakértői állítás, mely szerint 2010 után trendforduló következett be, és a bérek részaránya folyamatosan növekedett a profitok rovására. Ennek éppen az ellenkezője az igaz: az Orbán-kormány hatalomátvétele után egészen 2015-ig csökkent a bérek részesedése a nemzeti jövedelemből, miközben a tulajdonosi jövedelmeké nőtt. Csak az utolsó két évben beszélhetünk némi változásról, de ezt érdemi változásnak mondani, még korai volna.
Mellár Tamás szerint a valóságos szám 300 ezer alatt van.
Ez a makrogazdasági adatokból visszaszámolva becsülhető meg. Ami pedig a reálbér növekedését illeti, a publikált adatnak körülbelül a harmada igaz.
