Menekülnek a bírák az ország legnagyobb bíróságáról

Egyetlen hónap alatt négy 35 és 45 év közötti, tapasztalt bíró jelentette be a lemondását a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Ha az elvándorlás ilyen tempóban folytatódik, az lassan rendkívüli helyzetet teremthet az ítélkezésben.

A fluktuáció a működést veszélyezteti

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és a kormányzati politikusok sikerjelentései ellenére érezhető a rosszkedv a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB): január óta négy bíró mondott le (a róluk szóló törvény szerint a bírák nem fel-, hanem lemondanak). Vannak további távozók is: három bíró az OBH-ban folytatja, egyvalakit pedig a nyugdíjkorhatár elérése miatt kénytelenek nélkülözni. Vannak, akik úgynevezett kirendeléssel másik bíróságon dolgoznak. Tavaly pedig 24-en távoztak a PKKB-ról (A PKKB honlapján valamivel több mint 200 ott dolgozó bíró nevét sorolják fel). Ez pedig már olyan mértékű fluktuáció, ami a működést veszélyezteti.

„Ha ez így folytatódik, áprilisra nem marad bíró, aki a PKKB-n ítélkezne”

– érzékeltette a helyzet súlyosságát egy informátor.

Az összeomlás látványos lenne

A PKKB ugyanis az ország (és Európa egyik) legnagyobb helyi bírósága, ahova például 2016-ban csaknem 150 ezer – köztük több kiemelt – új ügy érkezett. Összehasonlításképpen: ebben az egyetlen Markó utcai épületben van akkora ügyforgalom, mint Pest megye bíróságain összesen. A PKKB ítélkezett például a 2006-os zavargások ügyeiben, és a speciális illetékességi szabályok alapján itt tárgyalják a devizaperek jelenetős részét is, de a pestiek váló- és gyermek-elhelyezési perei is itt dőlnek el.

A januárban lemondott bírák a jellemzően három hónapos lemondási idő után, áprilisban esnek ki a rendszerből, akkor lehet csak a pótlásukról intézkedni. A folyamatban lévő ügyeiket – akár 80-100 aktát – mielőbb átadják valaki másnak, ami az adott eljárás megismétlésével jár. Átadni persze csak akkor lehet, ha van kinek. Folyamatosan fogynak ugyanis a hadra fogható bírák. Egy tiltakozásnak is szánt lemondás után Hunvald György Erzsébetváros volt szocialista polgármesterének ügyét például egy Fővárosi Törvényszékről kirendelt bíró kapta, talán mert ezzel már nem merték a megmaradó PKKB-s bírókat terhelni.

Az elégedetlenség nem most kezdődött

A távozók pótlása pedig nem lesz egyszerű: egy bírópályázat átfutása legalább 5-6 hónap, akkor is, ha minden simán megy. Ehhez képest korábban, már 2016-ban felmerült, hogy az Országos Bírósági Hivatal lassú pályázati kiírása miatt nagyon hosszú időn keresztül maradtak üresen bírói álláshelyek. A PKKB-ra jelenleg 3 büntető és 3 polgári állást hirdettek meg, ezekre január végéig lehetett jelentkezni.

24 bíró tavalyi távozása, meg a mostani lemondások is jelzik, hogy ez nem most induló elégedetlenségi hullám. Hosszú évek óta tartó erózió miatt jutott el odáig az ország legnagyobb bírósága, hogy valósággal menekülnek onnan a bírók. S hogy ez megtörténhet, jól mutatja a központosított és totális lojalitásra építő bírósági szervezetrendszer csődjét is.

Az újkori időszámítás sokak szerint a 2006-os őszi zavargásoknál kezdődik. „Az ezek ügyében eljáró bírák szőnyeg szélére állítása volt az első szög a PKKB koporsójában” – jelentette ki a HVG egy forrása. A második koporsószögnek a hatályos törvények alapján ítélkező bírák számára nehezen feldolgozható, végül az Alkotmánybíróságon rendben lévőnek talált semmisségi törvényt mondják – eszerint semmisek a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, garázdaság miatti, kizárólag rendőri jelentésre, tanúvallomásra alapozott ítéletek.

„Ilyen mértékű elszámoltatás sehol máshol nem volt”

– fogalmazott. Ez pedig mély sebeket hagyott: elültette a bizalmatlanságot is, ezért van, az, hogy a PKKB folyosóin ma már nemigen beszélgetnek a bírák, inkább mindenki elvonul a saját dolgozószobájába.

A most kicsúcsosodó problémák másik forrása a bírósági szervezet 2011-es átalakítása.

„Ma már nincs szakmai irányítás, csak igazgatási, amit az OBH-ból vezényelnek”

– mondta egy informátor. Ma már egy bíró munkáját nem szakmailag értékelik és az előmenetele sem a hozzáértésétől függ. A mindent eldöntő kérdés, hogy mennyire lojális az OBH, pontosabban annak vezetője által megfogalmazott elvárásokhoz. Handónál pedig rendkívül sokat nyom a latban, ki és mit csinál az ítélkezésen túl. „Azt gondolom, hogy ha valaki a közösségért szeretne valamit tenni, vagy ott elöljáró szeretne lenni, akkor nem ott kell kezdeni a közösségért való létet, hogy kap egy stallumot” – osztotta meg vezetőválasztási szempontjait az elnök. S szakmai egységesítő anyag elkészítése, konzultációk levezénylése mellett „személyes elvem, hogy szívesebben bízom azokra a közösséget hat évre, akik már pozíció nélkül is tettek és bizonyítottak”.

Van már olyan bíró, aki ezért perel is: az OBH elnöke „joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető” – az elismert büntetőbíró, Vasvári Csaba, a PKKB csoportvezető bírája fogalmazott így abban a keresetben, amellyel beperelte hivatali elöljáróját, Handó Tündét.

További részleteket itt olvashat.

(Forrás: HVG)